Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 12. szám - MŰHELY - Hencz Aurél: Erdei Ferenc tanyarendezési elképzelései a felszabadulás előtt

Erdei hangsúlyozza azt is, hogy a mezőváros nem egyik napról a másikra lett város, s legfőképpen nem faluból lett várossá. Egymást követő nemzedékek munkája alakította ki arculatát, s ezek a nemzedékek egészen a török pusztítások utáni megtelepedésig visszamenve városi nemzedékek. így lett a mezőváros minden nemzedéke városi érzületű, ami azt jelenti, hogy a mezővárosi társadalom hagyományai is városiak. Az igazgatási önkormányzat és a társadalmi önállóság eszméjében nőtt fel a mezőváros társadalma, s a tanyaiak is abban a határozott tudatban és érzületben élnek, hogy ők a városhoz tartoznak, az nekik az otthonuk, és csak ideiglenes a kinntartózkodás, amire a termelés kényszere szorítja rá. Erdei a mezővárosok társadalmát valóságos polgári társadalomnak tekinti. A parasztság vagyonosabb elemei a polgárság élvonalába, a lényegesen nagyobb számú kisgazdák a kispolgárság közé kerültek.

Erdei látja és elismeri, hogy a tanyai szervezet egyensúlyát két esemény megzavarta. Az egyik a gazdák és a zsellérek osztályszerű szétválása, ami a mezővárosi szervezetben azzal a következménnyel járt, hogy a tanyai cselédet megfosztotta városi otthonától, és örökös pusztai lakossá degradálta. A másik pedig az, hogy a birtokok osztódása egy ponton arra a határra ért, hogy egyes gazdáknak nem áll többé módjában a kéttelkes berendezkedés fenntartása, hanem véglegesen kiszorultak a tanyára, s ezzel ugyanabba a hátrányos helyzetbe kerültek, mint egy szórványfalu lakosai. Ennek ellenére mégis azt a következtetést vonja le, hogy a mezőváros a legjobb mezőgazdasági termelőrendszer, és emberi lakótelepként is példaadó szervezet, mert egy egész vidék lakosságát szervezi be a városi életbe úgy, hogy ennek csak nagyon kis hányada fizeti meg az árát. De ezek helyzete semmivel sem kedvezőtlenebb, mint a falusiaké. És ami a legfontosabb: ezen hátrány nem a rendszer következménye, hanem a zavaró történeti tényezőké, tehát céltudatos társadalmi és gazdasági politikával még ezek is meg- szüntethetők, s akkor ismét foltjai nélkül világít a tanyás városszervezet rendkívüli példája. A mezővárosi szervezet életképességének növelése megkívánja, hogy a tanyai birtokok felaprózódása — az alsó határ megállapításával — megszűnjék. Ez szükségessé teszi a radikális földreformot, s azt is, hogy biztosítsák a jelentéktelen földingatlannal rendelkező családok gyermekeinek más pályára való felkészítését. Ehhez társadalmi öntevékenység is kell, s ennek az a feltétele, hogy a mezővárosi parasztság öntudata emelkedjék, és paraszti kötöttségeitől véglegesen megszabaduljon.

Erdei tanyás mezőváros ideájából logikusan következett a városokra alapított országépítési koncepciója. Ennek lényege:

Országrendező terv mindenütt a világon a városok és a falvak helyes, szervezett összhangba hozását jelenti. Az ily módon kialakított tervnek az a célja, hogy a városok és vidékük a gazdasági s társadalmi viszonyoknak megfelelően fejlődjenek, és jól teljesíthessék a város—vidék munkamegosztásából eredő kötöttségüket. Ilyen volt állam- alapító István királyunk országépítő terve is, amellyel az országnak európai arculatot igyekezett adni. Heves buzgósággal iparkodott helyhez kötni a puszták pogány népét, és vándorló szállásaik helyébe templomos falvakat parancsolt. A városoknak pedig az egyház és a Nyugatról hozott iparok segítségével vetette meg az alapját. S az egészet bölcs elgondolással a vármegyék szervezetében fogta össze. Az országrendező terv erős rendszerét azonban később, az egy évszázadnál is tovább tartó háborús állapot szétrombolta. Ekkora próbát nem bírt ki az ország épülete, és rombadőlte után nem is támadt fel újra, hanem a nép elfeledettnek hitt hagyományaiban és meg nem változtatott ösztöneiben élő régi rendszer éledt fel. Ez most már nem a városok és falvak harmonikus rendjét jelentette, hanem az ázsiai nomád emlékezetre visszanyúló szállásrendszert, amely várost ismert csak s ahhoz szorosan és szervesen hozzátartozó külső szállásokat. így épült fel újra az elpusztult országrész, s ezzel egy másfajta országépület terve vetette meg lábát a magyarlakta alföldi területen. Azonban ez az egyfor54