Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 12. szám - MŰHELY - Hencz Aurél: Erdei Ferenc tanyarendezési elképzelései a felszabadulás előtt
az emberben, aki paraszt. Nem szabad parasztnak maradni. Akkor sem szabad parasztnak maradni, ha azt mondják, hogy ez a legigazibb állapot a világon, és akkor sem, ha azt akarják elhitetni, hogy nem lehet másképpen ez a világ. Nem lehet parasztországot építeni. Ha egyszer paraszt egy ország, akkor ott épp olyan naptalan az ég, mint ha fölötte volna egy másik, amelyik elveszi tőle a fényt. Az építés és a szabadság ott kezdődik, ahol a világ nem paraszt.” Amikor Erdei tanyakoncepcióját vizsgáljuk, a Parasztok-ban megfogalmazott elképzelését nem szabad szem elől tévesztenünk. Alig hogy kilép Erdei a makói gimnázium kapuján, az egyik Csanád megyei falu, a nagybirtok árnyékában vergődő Királyhegyes gazdasági-társadalmi életét boncolgatja. A Századunk c. folyóiratban már 1931-ben azt írja, hogy „a faluból nézve az egész gazdasági életet, bizonyosnak látszik, hogy nagy változás küszöbén vagyunk”. 1932-ben, a szegedi egyetem rangos folyóiratában már elkezdi a tanyavilággal kapcsolatos elemző munkáját. Később ugyan ezt az első „zsenge” tanyai tanulmányát „túlfűtött és zavaros” írásnak tekinti, célja azonban már ekkor is félreérthetetlenül világos: megfogalmazni egy addig meg nem nevezett helyzetet, s kifejezni e helyzet alakulásának távlatát. Ilyeneket ír 1932-ben: a tanya — mint külterületi termelési üzem — hozzátartozik a város- vagy falubeli fogyasztási üzemhez. A falurendszerrel szemben, ahol a földművelő portája, háza nemcsak fogyasztási üzem, háztartás, hanem termelési üzem is, a tanyarendszer differenciálódást jelent: a termelési és fogyasztási üzem szétválasztását; a másik oldalról pedig az integrálódást: a tanya és a falusi vagy városi ház együvé tartozását. Ugyanakkor azt is meglátta, hogy nem minden tanya ilyen. Vannak ugyanis olyan tanyák, melyeknek semmi kapcsolatuk nincs a városi házzal, hanem éppúgy szerepelnek, mint a falusi házak. Azonban itt is általában az a tendencia, hogy a városhoz kapcsolódjanak. Azt is megállapítja a fiatal Erdei, hogy a tanyán való kinnlakás mindig kényszerűségből történik, s aki csak teheti, a városban tart fenn lakást. A makói tanyavilágban a várostól 25—28 kilométerre fekvő részeken is, amelyek pedig 2—3 kilométerre esnek egyes falvaktól, úgy beszélnek a városról, mint otthonról, és sűrűbben járnak Makóra, mint Királyhegyesre, Pitvarosra, Csanád- albertire vagy Kopáncsra, bár időben ötször-tízszer annyi a Makóra jutás. Erdei már ekkor felveti a nagy kérdést: a farmrendszer jobb-e más termelési rendszernél, nevezetesen a falu-, illetve tanyarendszernél. Erre a kérdésre tagadó választ ad. A várossal rendszeres kapcsolatot tartó és ott lakással is rendelkező tanyai ember gyermekének iskoláztatása olcsóbb és színvonalasabb, mint a farmon lakók gyermekeié. De a képzés nem állhat meg az iskolánál. Az iskolán túli holtig való tanulás pedig — állapítja meg — csak intenzív társas érintkezés által tartható fenn; ez pedig a farmlakó számára csak ünnepi esemény. Erdei úgy látja, hogy a farm a tanyától és a falutól gazdasági téren is elmarad. A kérdést tovább boncolgatva megállapítja: a farmrendszernél jobb a falu- rendszer. De ez valójában jó-e? A falu tehertételének tartja, hogy ott differenciálatlanul együtt van a termelési és fogyasztási üzem. Pl. télen a falusi lakóház egyúttal csirketeleltető hely, pék-, szíjgyártó- és bognárműhely, nyáron pedig egyúttal udvar, istálló és konyha. A falusi paraszt életét általában dominálja a termelés, de a differenciálatlanság szinte percenként és lépésenként a termelési munka nyűgébe köti többi cselekvését is. Sommázva: a falusi paraszt portája olyan differenciálatlan termelési és fogyasztási üzem, ahol lehetetlen az emberi kultúráiét. Ha egy műveltebb ember mezei termelésbe fog, vagy egy földművelő magasabb műveltségre tesz szert, első dolga, hogy a ház telkét szigorúan két részre osztja, lakóházra és termelési üzemre, vagy pedig a tanyára viszi ki a termelési üzemet, illetve hazaviszi a városba vagy a faluba a háztartást. És itt és így kerül a tanya a falu és a farm fölé. Erdei szerint a két említett termelési rendszer előnyeit általában hátrány nélkül egyesíti magában a tanyarendszer. Azt is látja azonban, hogy az egyéni differenciálódású tanya csak a gazdára nézve ilyen, s ez éppen azon 49
