Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 9. szám - DOKUMENTUM - Haza és nemzeti önismeret. Fiatal Írók Találkozója - Lakitelek, 1979. május 18-19. - Följegyzés Huszár Tibor referátumáról: A nemzet - szellemi értelemben
A NEMZET - SZELLEMI ÉRTELEMBEN (FÖLJEGYZÉS HUSZÁR TIBOR REFERÁTUMÁRÓL*) Huszár Tibor előadását azzal a gondolattal kezdte, hogy magában a nemzetfogalomban is tulajdonképpen különböző nemzeti realitások fogalmazódtak ideológiává. Szűcs Jenő kutatásaira utalva jelezte, hogy adott a francia modell, egyáltalán a nyugateurópai modell, amely megváltoztatta a megváltoztatandót, a polgári nemzetté válás folyamatának hatalmas kohójában. Tulajdonképpen „Politikai nemzet” jött létre, mint realitás; sokféle etnikumot fogva hatalmas egységbe sokszor. Ezzel szemben Kelet-Európábán a nemzetté válás mindenekelőtt a szellemi mozgásban realizálódott. Ennek külső és belső akadályok voltak az okai; a politika, gazdasági politika helyett Kelet-Európábán a kultúráknak, nyelveknek, az erkölcsöknek, bizonyos ősibb közösségi alakzatoknak és szerkezeteknek lett reális szerepe. Ha tehát a nemzetről, nemzetfogalomról beszélünk — hangsúlyozta Huszár Tibor —, legfontosabb a szellemi mozgalmaknak az útját nyomon kísérni. Három olyan ideológiai áramlat van, amely egész napjainkig létezik, búvópatak- szérűén, ha el-el is tűnnek alkotóelemei. A nemzeti kérdéssel kapcsolatos gondolkodásunkat a századelőn létrejött három szellemi mozgalom befolyásolja máig: a polgári radikális értelmiség ideológiája és mozgalma, a népi áramlat és a marxista ideológia. Előre lehet vetni — mondotta — hogy ezek egységét kellene keresni és megjelölni, de önmagunkat áltatnánk, ha azt mondanánk, hogy a magyar progressziónak a század- eleji megosztottsága megszűnt, azt kell mondani, inkább elmélyült. A polgári radikális értelmiségiekről és mozgalmukról tudunk, de nem eleget. Sok előítélet és sztereotípia él. Vád ellene, hogy érzéketlen a nemzeti kérdéssel, érzéketlen * Huszár Tibor referátumát folyóiratunk későbbi számá* ban adjuk közre. a parasztkérdéssel kapcsolatban. Gyökér- telen. A Magyar Társadalomtudományi Társaságot ők alapították, létrehozták a Magyar Társadalomtudományi Szemlét, 1919 után nagy szerepet kaptak két vonatkozásban. Ebből a társaságból jöttek a reformkonzervativizmus képviselői, a Szekfű Gyulák, másrészt ebből vált ki a nemzeti radikalizmus. A népi és a marxista szellemi frontokról többet tudunk, nem belső vitáik ismertetésén van a hangsúly, mondja, hanem annak meggondolásán, hogy 1931. március 15-én létrehozták a Márciusi Frontot. Úgy tűnt, hogy szintézist teremtve a legkülönbözőbb progresszív törekvések között, létrehozta a né- piségnek és a demokratikus gondolatnak a szintézisét. A Front programjának 12. pontja körül alakult ki a legdrámaibb vita. A 12. pont kimondja a Duna-völgyi népek barátságának programját. Amikor később jöttek a revízióval kapcsolatos elgondolások, épp a 12. pont miatt csúszott ki a talaj a Márciusi Front alól. Végülis: egyik áramlat sem volt képes arra, hogy a valóságot teljes mélységében és összetettségében lássa a világháborúk közötti időben. Elképzeléseik tanulmányozása fontos, hibáikat kiküszöbölendő, értékeiket felhasználandó — a szintézisteremtés lehetőségeit keresve. Az ő elképzeléseik talaján állva ugyanis arra a kérdésre — immár időszerű kérdésre — kell válaszolni, hogy milyen szocializmus fog itt felépülni, amiben a munkás, a paraszt és az értelmiségi otthon lesz. A közösségépítés stratégiájáról van szó. Korántsem befejezett a folyamat — foglalta össze Huszár Tibor — nem lezárt és megoldott a folyamat, mert a közösség- építés, az egész kultúra, az életmód, életminőség, mindenekelőtt a demokratikus modell, a cselekvő részvétel, a tényleges döntési egyenlőség kérdéseinek megválaszolása vár miránk és az elkövetkező nemzedékekre is. 71 ZÁM TIBOR, HUSZÁR TIBOR
