Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1979 / 9. szám - DOKUMENTUM - Haza és nemzeti önismeret. Fiatal Írók Találkozója - Lakitelek, 1979. május 18-19. - Följegyzés Huszár Tibor referátumáról: A nemzet - szellemi értelemben

A NEMZET - SZELLEMI ÉRTELEMBEN (FÖLJEGYZÉS HUSZÁR TIBOR REFERÁTUMÁRÓL*) Huszár Tibor előadását azzal a gondo­lattal kezdte, hogy magában a nemzetfoga­lomban is tulajdonképpen különböző nemzeti realitások fogalmazódtak ideológiává. Szűcs Jenő kutatásaira utalva jelezte, hogy adott a francia modell, egyáltalán a nyugat­európai modell, amely megváltoztatta a megváltoztatandót, a polgári nemzetté vá­lás folyamatának hatalmas kohójában. Tu­lajdonképpen „Politikai nemzet” jött létre, mint realitás; sokféle etnikumot fogva ha­talmas egységbe sokszor. Ezzel szemben Kelet-Európábán a nemzetté válás minde­nekelőtt a szellemi mozgásban realizáló­dott. Ennek külső és belső akadályok voltak az okai; a politika, gazdasági politika helyett Kelet-Európábán a kultúráknak, nyelvek­nek, az erkölcsöknek, bizonyos ősibb közös­ségi alakzatoknak és szerkezeteknek lett reális szerepe. Ha tehát a nemzetről, nem­zetfogalomról beszélünk — hangsúlyozta Huszár Tibor —, legfontosabb a szellemi mozgalmaknak az útját nyomon kísérni. Három olyan ideológiai áramlat van, amely egész napjainkig létezik, búvópatak- szérűén, ha el-el is tűnnek alkotóelemei. A nemzeti kérdéssel kapcsolatos gondolkodá­sunkat a századelőn létrejött három szellemi mozgalom befolyásolja máig: a polgári radi­kális értelmiség ideológiája és mozgalma, a népi áramlat és a marxista ideológia. Előre lehet vetni — mondotta — hogy ezek egységét kellene keresni és megjelölni, de önmagunkat áltatnánk, ha azt mondanánk, hogy a magyar progressziónak a század- eleji megosztottsága megszűnt, azt kell mondani, inkább elmélyült. A polgári radikális értelmiségiekről és mozgalmukról tudunk, de nem eleget. Sok előítélet és sztereotípia él. Vád ellene, hogy érzéketlen a nemzeti kérdéssel, érzéketlen * Huszár Tibor referátumát folyóiratunk későbbi számá* ban adjuk közre. a parasztkérdéssel kapcsolatban. Gyökér- telen. A Magyar Társadalomtudományi Tár­saságot ők alapították, létrehozták a Ma­gyar Társadalomtudományi Szemlét, 1919 után nagy szerepet kaptak két vonatkozás­ban. Ebből a társaságból jöttek a reform­konzervativizmus képviselői, a Szekfű Gyu­lák, másrészt ebből vált ki a nemzeti radi­kalizmus. A népi és a marxista szellemi frontokról többet tudunk, nem belső vitáik ismertetésén van a hangsúly, mondja, hanem annak meg­gondolásán, hogy 1931. március 15-én létre­hozták a Márciusi Frontot. Úgy tűnt, hogy szintézist teremtve a legkülönbözőbb prog­resszív törekvések között, létrehozta a né- piségnek és a demokratikus gondolatnak a szintézisét. A Front programjának 12. pontja körül alakult ki a legdrámaibb vita. A 12. pont kimondja a Duna-völgyi népek barát­ságának programját. Amikor később jöttek a revízióval kapcsolatos elgondolások, épp a 12. pont miatt csúszott ki a talaj a Már­ciusi Front alól. Végülis: egyik áramlat sem volt képes arra, hogy a valóságot teljes mélységében és összetettségében lássa a világháborúk kö­zötti időben. Elképzeléseik tanulmányozása fontos, hibáikat kiküszöbölendő, értékeiket felhasználandó — a szintézisteremtés lehe­tőségeit keresve. Az ő elképzeléseik talaján állva ugyanis arra a kérdésre — immár idő­szerű kérdésre — kell válaszolni, hogy mi­lyen szocializmus fog itt felépülni, amiben a munkás, a paraszt és az értelmiségi otthon lesz. A közösségépítés stratégiájáról van szó. Korántsem befejezett a folyamat — fog­lalta össze Huszár Tibor — nem lezárt és megoldott a folyamat, mert a közösség- építés, az egész kultúra, az életmód, élet­minőség, mindenekelőtt a demokratikus mo­dell, a cselekvő részvétel, a tényleges dön­tési egyenlőség kérdéseinek megválaszolása vár miránk és az elkövetkező nemzedékekre is. 71 ZÁM TIBOR, HUSZÁR TIBOR

Next

/
Thumbnails
Contents