Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 5. szám - Spiró György: Balassi Menyhárt (tragédia 3 felvonásban)
ZSIGMOND: Mi is nagyon, nagyon szeretünk téged. KENDY: Végül is Menyhárttal együtt árultam el Ferdinándot... Izabella is elárulható. ZSIGMOND: Izabelláról csak a legmélyebb tisztelet és szeretet hangján beszélhetünk. KENDY: Imádott királynőnk. Éljen soká. ZSIGMOND: Izabellának, Erdély jóságos nagyasszonyának köszönhetjük, hogy megkaptuk Báthory birtokait. Holott Báthory az ő régi, hűséges híve. KENDY: Megérdemeltétek Szatmárt,én mondom neked: megérdemeltétek. ZSIGMOND: Izabellát halálunkig híven fogjuk szolgálni. A bal kapun át jön Svendi, Tamás kíséretében. ZSIGMOND (Tamáshoz): Szóljál Menyhártnak. (Tamás bemegy a jobb terembe) Szívélyesen üdvözöllek várunkban, kedves barátunk, nemes Svendi Lázár. Svendi meghajol. ZSIGMOND: Én Balassi Zsigmond vagyok, Menyhárt öccse. Ez pedig Kendy Ferenc, testilelki jóbarátunk, hűséges cimboránk. SVENDI: Örvendezek nagyon. Kis csönd. KENDY: Nagy öröm lehet Ausztria szolgálata. Erőt ad és lelkesedéssel tölt el. Bécs hamarosan világhatalommá válik. ZSIGMOND: Ez így van, mindamellett a generálist talán fárasztja, ha túl sok magyar mondatot hall egymás után. A jobb teremből kijön Menyhárt, mögötte Tamás és Hevesi egy-egy sámlit hoz. Józsa is kijön néhány vitéz kíséretében. A szekérről leemelnek egy hordót. MENYHÁRT: Üdvözöllek, Svendi! Gyere föl a bástyára, onnét szebb a kilátás. Menyhárt és Svendi fölmegy a bástyára, Tamás és Hevesi utánuk viszi a sámlikat, Józsa emberei a hordót gurítják föl. A bástyán Menyhárt hellyel kínálja Svendit, aki leül az egyik sámlira, majd Menyhárt is helyet foglal a másik sámlin. Tamás és Hevesi lemegy a bástyáról és eltűnik a jobb teremben. Józsa megtölt két kupát, átnyújtja, aztán Menyhárt intésére a vitézekkel együtt lemegy a bástyáról és leül a jobb terem előtt. Zsigmond és Kendy néz fölfelé. Menyhárt és Svendi koccint, isznak, Menyhárt újra tölt, isznak, gyönyörködnek a tájban. KENDY: Azon tűnődöm: ha valaha érdemes volna visszaállnunk Ferdinánd oldalára, ez a kedvező pillanat. Kétlem, hogy Menyhárt Erdély oldalán tartósan bírhatná Szatmárt. Furcsállom, hogy Izabella éppen a hozzá huzamosan hű Báthory birtokát adományozta Menyhártnak. Báthory lázongani fog és a főurak támogatni fogják. Mit tesz akkor Izabella? Megvédi Menyhártot, vagy áldozatul dobja? Gondol erre Menyhárt? ZSIGMOND: Azt én nem tudhatom, de bizony könnyen meglehet. KENDY: Könnyen, ugye? ZSIGMOND: Meglehet. Ne törd a fejed, öregem. Ezek odafönt eliszogatnak egy darabig. Gyere, igyunk mi is. Zsigmond intésére pár vitéz egy hordót gurít a jobb terembe. Zsigmond és Kendy utánuk megy. MENYHÁRT: Na, mit szólsz, te német, micsoda táj ez, micsoda dús föld, és micsoda erdők nyúlnak egész a hegyekig. Na és micsoda hegyekig! Látod, te generális, itt még a mocsarak is mások. A legkisebb pocsolya is az enyém. Nézz körül. Ha a tiéd lenne, hagynád, hogy elvegyék? Mert én nem. Én nem adnám semmiért. SVENDI: Hőség. Por. Nagyon hőség van. MENYHÁRT: Nagyon hőség, mi? Igyál még Svendi. Igyál csak. Svendi iszik. SVENDI: Fulladt hőség. MENYHÁRT: Fülledt. SVENDI: Az, az. Fulladt hőség. Por. A fej zümmög. Ide vagyok küldve, koszos vidékbe. Mert én a legifjabb generál Bécsben. Más nem akart jönni, Bécsben maradni, dőzsölni. Én meg ittrohadni. Kutyának való. Mert talentum vagyok. Itt háború se, kultúra se, semmi. Itt kell rohad- ni.Á! MENYHÁRT: Igyál, te szegény generális. Svendi iszik. MENYHÁRT: Mit hoztál nekem, Svendi? SVENDI: Itt van a pénz. Árulásért. Ferdinánd bőkezű. A barom. Nem császár az. Dögvész. (Zacskót vesz elő) Nesze. Húszezer. Meg Szat- már, amit a nőstény adott. Az is a tiéd. Diploma van róla. MENYHÁRT: Hol van? SVENDI: Valami embered hozza Bécsből. MENYHÁRT: Nincs nálad? SVENDI: Nincs, nincs. De hozva lesz. Menyhárt elteszi a zacskót. MENYHÁRT: Ne búsulj, Svendi, nem utolsó hely ez a Magyarország, lesz itt mit tanulnod. Vitézlő iskola ez, majd meglátod. Errefelé sose tudhatod, mit hoz a holnap. Nem tudhatod, honnan, miért, kik vágnak kupán. Például azt mondom én neked, Svendi Lázár: én most elfogatlak téged, tömlöcbe záratlak, váltságdíjat követelek érted. Mit szólsz hozzá? SVENDI (nevet): Zsoldosok alsóvárban. MENYHÁRT: Az enyimek is ott vannak. SVENDI (nevet): Zsoldosok váron kívül is. MENYHÁRT: Tudom, Svendi. Van vitézem a környező tanyákon. SVENDI (nevet): Zsoldosok vitézek körül, tanyákon kívül is. Bizony. MENYHÁRT (nevet, körbemutat a tájon): Az enyimek négy gyűrűt vontak a vár köré. A külső gyűrű ott kezdődik, azoknál a jegenyéknél. Látod? Van azon kívül katonád? Mi? Be vagy ám kerítve, Svendi. SVENDI (nevet): Nem tudni, hányszor te vagy kerítve be. MENYHÁRT (nevet): Egészségedre, Svendi. Koccintanak, isznak. 9
