Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 1. szám - Kunszabó Ferenc: Árnyék nélkül (regényrészlet)
Rögtön megismertem. Akikkel Galíciában bajom támadt, azok vezérszónoka volt! Megöleltük egymást, hogy ropogott minden csontunk. Utána bevetette magát egy fotelba és azt mondta: — Tegnap elfelejtettem ebédelni és vacsorázni, az útra pedig nem hoztunk magunkkal élelmet... A vasat is megenném! Előhúztam az órámat: — Früstökosztásig még kereken száz perc. Nagyot nevetett: — Te most is így csinálod? Nevettem én is; nagyon tudott kacagni. — Csakis! — Nodehát, ez rendkívüli eset! — Jó. Akkor én most kimegyek, és megkérdezem az elvtársakat, ki lakik olyan közel, hogy percek alatt tud hozni neked valami harapnivalót, ha nem is vasat! Rendkívülien. Tíz percen belül nyers füstölt sonkát, meg jó parasztkenyeret kapott. Savanyúpaprikával. Tudott enni, annyi biztos. Inni is. Butykosa neki volt. Megkínált. — A városban szesztilalom van. — Nadehát... — Nem lehet. — De nem látja senki, te sült paraszt! — De én tudnám, hogy megszegtem a saját utasításomat, te sült munkás! Nevettünk megint. A könnyét törölgette, úgy nyögött: — Jaj, testvér!... Azt hiszed, nem szegik meg ezt a tilalmat?! — Biztosan megszegik. De az nem baj. Mert titokban csinálják, és nem mernek annyit inni, hogy lerészegedjenek. Mióta a rendeletet kiadtuk, berúgott embert nem láttam! És ez volt a cél. — No! Hát akkor igyál te is egy kortyot! — Megéreznék rajtam. Egy vezetőre mindig a saját rendeletéi vonatkoznak a legszigorúbban! Elkomolyodott: — Jól van, testvér! És rátértünk a lényegre. Elmondta röviden, mi történt Pesten. Ma már ezt minden iskolásgyerek tudja, nem ismétlem. Aztán elmondta hogy az intervenciós burzsoá csapatok megállni látszanak azokon a vonalakon, ameddig a proletárdiktatúra kikiáltásáig eljutottak. Várnak. De Kun Béláék nem remélnek sokat ettől a várakozástól, és az elkövetkezendő tárgyalásoktól. Mert a világ burzsoáziája, és a világ proletariátusa áll szemben egymással. El akarnak majd bennünket tiporni. Ezért a leggyorsabban fegyverkezni, hadsereget szervezni kell; kitartani addig, amíg a szovjet-oroszokkal egyesülni tudunk. És ameddig a világforradalom kitör — ez utóbbi különösen közel van. Olyan volt nekem a beszéde, mint szomjúhozónak a csupor friss víz. Mégsem az fogott meg jobban, amit mondott, hanem amit láttam: Ez az ember hitt! Csillogott a szeme, csengett a hangja! Aztán én mondtam el a saját helyzetünket: A körkörös védelem három vonalra tagozódik. Az első az előretolt őrhelyek lánca. Ez csak csatározásra alkalmas, és addig való védelemre, míg fel tudunk fejlődni a második vonalba, a támadás visszaverésére. A harmadik vonal reteszelésre és az ellenlökés bázisául szolgál. Karabélyból szinte kifogyhatatlanok vagyunk. A hozzávaló lőszer is 24
