Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 1. szám - Lászlóffy Csaba: Rab s burg (történelmi vízió)
nak is ... (Súgva) Na, már jön is egy. Ezeknek sohasem hallatszik a lépte. Úgy járnak, fülelnek, szimatolnak, mint a vadászebek. Erre mondják urasan, hogy diszkrét. LAKÁJ (épp csak elhaladva mellettük, a házi- ember fölényével) Az emeletről is hordjátok le az útban álló bútorokat! (A két strázsa egymásra néz, majd katonás léptekkel megindul fölfelé a lépcsőn. A továbbiakban szótlanul cipekedve mindinkább raktárrá változtatók a folyosót.) LAKÁJ (mielőtt az ajtóhoz érne, hátrafordul és meghajtván magát, utat enged a futva érkező rendőrminiszternek) SAURAU (kifulladva kérdi) Őfelsége új orvosa? LAKÁJ: Hintót küldtünk utána. Őcsászári felsége addig nem hajlandó egyébről tárgyalni, amíg a kis Alekszander tetemét tüzetes vizsgálatnak alá nem vetik. SAURAU (a zajok hallatán) A munka szédületes iramban folyik. Sajnos, későn értesültem az esti . . . (megfelelőbb szót nem találva) merényletről. (Colloredo gróf, miniszter, Ferenc császár egykori nevelője tűnik fel.) LAKÁJ (Saurauhoz) Excellenciád éppen akkor méltóztatott elviharzani, midőn én a gyászos bizonyítékkal . . . (Saurau elváltozott arcáról és tekintetéből leolvasta, hogy háta megett újabb személy közeledik; elhallgat) COLLOREDO (idős, de még mindig erőben levő férfi. Fagyos udvariassággal; kölcsönösen utálják egymást Saurauval.) Meglepett, hogy a Burg- ban váratlanul elrendelték a gyászt. LAKÁJ (jól értesülten) Nemcsak a palotában, de Bécs városában is. COLLOREDO (mdkds fintorral) Még jó, hogy nem az egész birodalomban. Egy macska miatt. SAURAU (kioktató fölénnyel) Őfelsége kedvenc állatáról van szó, amelyet különben Lengyel- ország végleges felosztásának emlékére a cár őfelségétől kapott ajándékba. COLLOREDO (iróniával vág vissza; arcán viszont unalom, közöny) Volt alkalmam megismerkedni a cicussal, rendőrminiszter úr. De mindeddig, bevallom, képtelen voltam rájönni az összefüggésre, hogy miért hívják őt is Őfelsége Alekszandernek. SAURAU (megbotránkozva) A macskát?! COLLOREDO: Pardon. Ő lehet, hogy csak szimpla Alekszander volt. (Szórakozott töprengéssel.) De hol itt az összefüggés?!... (Összedörzsölve két tenyerét.) Á, megvan. Köztudomású, hogy Sándor cár is kóstolt már (kétes hangsúllyal) tévedésből mérgezett húst. . . SAURAU (támadólag) Az meg sem fordult a fejében, Colloredo gróf úr, hogy nem a cár, hanem saját felséges császárunk életével hozható kapcsolatba a tegnapi kisebb merénylet?! Szándékos mérgezésre gyanakszunk. LAKÁJ: Én magam is csak a farkincájánál fogva mertem kézbe venni, mikor kimúlt; szinte a szemem előtt torzultak el szépséges vonásai. SAURAU (Colloredohoz) Nézzen körül, gróf úr, ebben a palotában. (Patetikusan) Még vértelen csatatér, de mint egy lövészárokba húzódva, el vagyunk készülve a legváratlanabb orvtámadásra. COLLOREDO (tűnődő hangja fokozza a mondandó groteszkségét) A macska farka ön szerint tehát csak gyújtózsinór volt egy nagyobb robbantáshoz . . . (Lakáj csak pillantásával jelzi enyhe rosszallását a gróf tapintatlansága miatt', indulna, keze a kilincsen, de lépéseket hallva, visszafordul.) FIATAL ORVOS (jön le sietve a lépcsőkön, méltatlankodva) Megbocsátják méltóságotok, ha zavarok, de azt képzeltem, hogy őfelsége egészségi állapota tette ilyen sürgetővé, hogy ide hozzanak, méghozzá hintóval. SAURAU (lekezelően) Tekintélyes urak ajánlásai alapján esett önre a választásunk őfelsége Ferenc császár utasítására. Reméljük, rendelkezik már a pontos diagnózissal a halált illetően. FIATAL ORVOS: Előbb egy döglött macskát, majd egy félig rágcsált egeret raktak elém. Legmélyebb tiszteletem őfelségének, de én embereket gyógyító orvos vagyok. SAURAU: Őcsászári felsége egészségét nagy mértékben befolyásolhatja a kis Alekszander, mármint az angóramacska elhalálozása okának a kiderítése. Mielőbb jelenteni szeretnők őfelségének a vizsgálat eredményét. Természetes halállal múlt-e ki szegény állat, avagy mérgezés áldozata lett? FIATAL ORVOS (legyőzve indulatát, mint akit megaláztak) Az egér volt beteg vagy mérgezett, amit a macska megkaparintott. Falánkságának — ez esetben agyonhizlalt példányról lévén szó — pontosabban szólva: mohó, játékos gyilkolási vágyának, ösztönének lett az áldozata. COLLOREDO (Saurauhoz) Halotti torra nem gondoltak, gróf úr? (Öngúnnyal, az orvosra tekintve) Mint túltáplált példány, bevallom, én is ki- gyógyíthatatlanul falánk vagyok. SAURAU (az orvoshoz) A honoráriumot őfelsége személyesen fogja megállapítani. Biztosíthatom róla... FIATAL ORVOS (büszkén) Nem óhajtok egyebet (körülnéz) legfeljebb egy lavór vizet... és soha ennél nagyobb megrázkódtatást őfelségének. SAURAU (félrevonja, rendreutasítóan) Fiatal barátom, ön úgy látszik, először tette be a lábát a Burgba. (Az orvos bólint) Ha őfelsége tudomást szerezne az ön arroganciájáról, meggyőződésem, hogy ez az először az ön számára utoljára volna! COLLOREDO (az orvos távozása után, az ajtónál szoborként álló lakájhoz) A rendőrminiszter úrtól nem kaptam rá választ, de gondolom, a libériások veteránja, aki az este (enyhe iróniával) a félelmetes „gyújtózsinóron” tartotta a kezét, meg tudja mondani: lesz-e valamilyen halotti tor? Már úgy értem, egy-két jó falat?! 12
