Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 12. szám - MŰVÉSZET - Késmárky Mária: Újabb adatok Nagy István bajai éveiről
KÉSMÁRKY MÁRIA MŰVÉSZET ÚJABB ADATOK NAGY ISTVÁN BAJAI ÉVEIRŐL A képei eladásával gyakran kudarcot valló művész — maga és családja megélhetését biztosítandó — a Baján töltött évek vége felé — trafikengedély kiváltásán tépelődött. £ szerény jövedelemforráshoz hozzájutni akkoriban komoly nehézségekbe ütközött, Nagy István esetében különösen. . a pénzügyminiszter a trafikjogok megrostálását külön bizottságra bízta, amelyben döntő szava van magának a miniszterelnöknek, aki egyúttal a honvédelmi tárcának a viselője. Gömbös miniszterelnök több ízben kijelentette, hogy a trafikrevízió kérdésénél, minden melléktekintet kizárásával, tisztán a közérdeket kívánja szolgálni” — adják hírül a bajai újságok is, már 1933- ban. Baján igen sokan emlékeznek még Nagy István özvegyére, mint a volt vármegye- háza trafikosára. A trafikot férje halála után nyitotta meg. Kevésbé ismert az, hogy már a művész életében megindult a fárasztó utánajárás. A rendelkezésünkre álló adatok néhol ellentmondóak. A Bajai Városi Tanács kereskedelmi osztályán őrzött ,,D iparlajstrom 1929— 1944” 1936. évi 1. bejegyzése szerint a művész már 1936. január 9-én megkapta az iparengedélyt. Az okmányt a teljes- korúságot és a magyar állampolgárságot bizonyító igazolás alapján állították ki. A telep helyéül a Mátéházi út 6. szám, azaz lakhelyük címe van beírva. „Az ipar áladékában (sic!) történt változás”, valamint „Az iparos által lefizetettt díj” c. rovatok kitöltetlenek. „Az iparos foglal • kozása” alatt „dohány és egyéb dohány kellékek árusítása” szerepel. Hogy bizonyosan a festőművészről van szó, csak a lakás alapján állítható. Lehetséges, hogy Nagy Istvánt ismét súlyosbodó betegsége akadályozta a trafik megnyitásában, ez azonban csak az egyik ok lehetett. A szűkös Mátéházi úti lakás nem volt alkalmas egészen kicsi bolt berendezésére sem. Több adat utal arra, hogy maga az engedély nem volt „jogerős”. Az egyik az itt ismertetendő Tornyai-levél, melyet művészettörténeti és kortörténeti teljes terjedelmében közlök. Nagyságos Asszonyom! Vettem Kedves sorait. Kert. K. Róbertnek nem írhatok. I. a címét sem tudom 1. én úgy látom, hogy ez teljesen fölösleges. Se nem tehetne, se nem tenne semmit 3. ha tehetne, akkor talán inkább tenne, ha maguk írnának neki s kérnék meg. (Ez illendőbb is, nyomatékosabb is lenne.) Mindamellett, ha meggyőződnék arról, hogy volna értelme a neki való írásomnak, természetes hogy azonnal írnék. Ennél mi se könnyebb. Mi se könnyebb volna nekem most is, ha már írtam volna azonnal, de egy jó barátnak s becsületes embernek a jóbarátja iránt nem a könnyebb végét kell választani a dolognak; hanem akkor is őszintének kell lennie, igen sokszor, ha ezzel kellemetlen érzést okoz neki. S én most ebben a helyzetben vagyok Magukkal szemben. Az az érzésem, hogy ne bízzanak abban az ígért trafikban. Attól tartok, hogy nem lesz belőle semmi. Hacsak nagyon de nagyon ügyesen nem csinálják. (A csalódás nagyon kellemetlen!) • A Nagy Istvánékhoz írott Tornyai János levelek jelenleg B. Mikii Ferenc festőművész tulajdonában vannak. 70
