Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1979 / 11. szám - VALÓ VILÁG - Hatvani Dániel: A harmadik hullám

Nagyüzem a tanyás puszták perifériáján ... A központ Balotaszállástól 13, Öttömös- től két, Pusztamérgestől öt kilométerre van. Különleges és korántsem szívderítő az ebből fakadó helyzet. A gépek vezetői,'a gépeket kiszolgáló szakmunkások még elegendő létszámban vannak jelen. Annak köszönhetően, hogy tíz év óta, a nagyarányú gépe. sítés kezdetétől a vállalat a saját költségén képezi ki folyamatosan a szakmunkásokat; az ügyesebb, rátermettebb fiatalembereket a „gyalogállományból“ emelik ki. Ám ez egyre nehezebb,agyalogmunkásokszáma évente átlag 15-tel csökken. Még vannak mintegy 200-an, a többségük nő. Hat-hét évvel ezelőtt még voltak 300-an, s annak is volt mindnek munkája. A kereset azóta a fogyással fordított arányban növekedett. A fogyás mindazonáltal megállíthatatlannak tűnik. S hogy minél komplikáltabb legyen a helyzet, adódik olyan dilemma is, hogy a vállalat, szabadulni igyekezvén a táblák közé ékelődő tanyáktól, azokat megvásárolja, továbbá a belterületen építkezőket fuvareszközzel segíti, de akik beköltöznek, azok egy-két év múlva búcsút is mondanak a cégnek. De a belterületre is inkább csak a középkorúak meg az idősebbek költöznek. A fiatalok már egyenesen Kiskunhalasra kívánkoznak. Otthagyják a villamosított tanyákat is. Dolgozott itt néhány éve egy mintegy 40 tagból álló asszonybrigád, egytől egyik balotaiak, serények, tettrekészek, rájuk lehetett bízni a legkényesebb exportszállításokat, csomagolásokat is. Pár esztendő alatt sorra beszivárogtak a halasi kötöttárugyárba. Megfigyelhető az is, hogy a kisgyermekes fiatalasszonyok a gyes lejárta után általában nem térnek vissza.

Akárcsak máshol az országban, megszokott jelenség itt is, hogy a nyári és az őszi „csúcsmunkák“ elvégzésében a diáksereg működik közre. Világviszonylatban is gyakorlat a mezőgazdaságimunkaerő-szükséglet szezonális ingadozásának ilyenfajta áthidalása. A gond nem is ezzel van, hanem az állandó alkalmazotti gárdával. Balotaszálláson kívül még további hat helyiségből verbuválódik a fizi kai állomány: Kiskunhalasról, Kisszállásról, Tompáról, Kelebiáról, Ásotthalomról és Pusztamérgesről. A kör sugara 20—25 kilométeres. A szállítás a vállalatra hárul; rendelkezésre áll egy autóbusz, továbbá kisebbteherautók, mikrobuszok. Jobbadán dűlőutakat vesznek igénybe. A szállítások lebonyolítását leginkább a gépszerelőkre bízzák, akik rendelkeznek a szükséges jogosítvánnyal. A munkásszállítás a vállalatnak évente csaknem kétmillió forintjába kerül, ez a bruttó árbevételnek 5—6 százaléka.

Az „elnéptelenedés“ fogalmából, épp a gyakori használat miatt, kikopott a drámai töltés. Nyilván azért, mert a jelenség, amire utal, csöppet sem új dolog Magyarországon. A felszabadulás után először az 50-es években záródtak rövidre a paraszti élet perspektívái, s ezzel együtt az erőltetett iparfejlesztés a munkástömegek megsokszorozódását igényelte. A falvakról, a tanyákról az esetek többségében azok vándoroltak el, akik szívük szerint inkább maradtak volna, s akik a leghatásosabban végezhették volna el a mezőgazdasági termelés korszerűsítését. Utólag csak annyit mondhatunk, hogy ennek az életképes, dinamikus rétegnek legalább az ipari termelés is hasznát vette, a legnehezebb posztokon álltak helyt: bányákban, az építkezéseken, a nehéziparban.

A következő, az előbbinél is népesebb raj a 60-as évek elején, az átszervezés után indult útjára. A lendítőerőt némiképp más tényezők motiválták, mint az előbbi esetben; az ipar elszívó hatása továbbra is érvényesült ugyan, de már nem a föntebb említett, az acélos fizikumot, s a más tekintetben is teljes emberi próbatételt igénylő iparágak váltak keresetté; a közepes erőkifejtésért járó nem túl magas havi bér is csábítónak mutatkozott a tsz-ekben elérhető bizonytalan jövedelemhez képest. A többszörösére duzzadt szolgáltatói és irodai alkalmazotti réteg is főként a falvakból szedte utánpótlását.

A tsz-ek megszilárdulásával, a háztáji gazdálkodás nekilendülésével az évtized vége- felé a veszedelmes folyamat határozottan lelassult, kedvezőbb esetben meg is fordult,

35