Forrás, 1978 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1978 / 11. szám - VALÓ VILÁG - Varga Csaba: A harmadik lehetőség hiánya (Befejező rész)

zünk író-olvasó találkozókat, Hegedűs Géza és Raffai Sarolta járt itt. A találkozó a nagy tanácsteremben volt, mert ide nem fértünk volna be. Arra nincs keret, hogy gyakrabban hívjunk meg írókat, pedig igény valószínűleg lenne rá. Tanító akartam lenni, de nem sikerült, aztán ott álltam a nagy semmiben, amikor felkínálták a könyvátorsi állást. Szívesen elvállaltam, mert szeretek olvasni és emberek­nek segíteni, levelező szakon most képzem is magam. Fülöpszálláson, az értékskálán első a pénz, az olvasás hátul kullog. Talán az elfoglaltság, a rohanás az oka, a fiatalok eljárnak innen szórakozni. Nincs találkozóhely, presszó sem. A mostani cukrászda ak­kora, hogy ha ketten bemennek, háromnak ki kell jönni. Aki meg most tér vissza Kecs­kemétről, játssza az eszét. Nem nagyon tudom, hogy a fiataloknak hogyan segíthetnék. A munkám abból áll, hogy kölcsönzők, azon nem gondolkodtam, hogy a könyv milyen életszükségletet elégíthet ki. Nem tudom, hogy az olvasás, a művelődés ösztönözhet-e a közösségi beleszólásra. Talán egy olvasókör jót tenne ..N. Julianna, könyvtáros. „Jó szándékú népművelőnk és könyvtárosunk van, de szellemi színvonalban még sok a lemaradásuk.” G. Gáborné. Részlet egy tanácsi értékelésből, stilizálva: „A Vörös Csillag szövetkezet maradékta­lanul teljesítette közművelődési tervét. A szocializmus építéseinek kérdéseiből poli­tikai tanfolyamot tartottak. A TIT előadásokkal fejlesztették a tagok politikai tisztán­látását. Országjáró kirándulást szerveztek és többször a kecskeméti színházba láto­gattak. Ünnepélyesen megtartották a nőnapot és a fenyőfa-ünnepen háromszáz gye­reket ajándékoztak meg. A tervezett 72 ezer forinttal szemben mintegy 200 ezer forin­tot költöttek, mert a sportolókat is támogatták.” „A faluban ötven-hatvan ember olvas bibliát. Esküvőkön a vacsora után a Himnuszt éneklik.” B. Károly. „A postán tizenegyen dolgozunk, ebből hatan kézbesítők. A napilapok közül a me­gyei lap vezet háromszázzal, de a Népszabadságból is százötvenet fizetnek elő. Ugyan- ennyien rendelik meg a Képes Újságot, s valamennyivel kevesebben a Ludas Matyit. A hetilapok közül a Rádió és TV újság, s a Szabad Föld áll az élen, példányszámuk há­romszázötven. A Szövetkezetét 54-en, a Kertészetet 27-en, a Magyar Mezőgazdaságot 22-en kérik. A kulturális lapok közül az Új Tükör a legsikeresebb, harminc házhoz kézbesítjük. Nem sokkal kevesebb jár a Rakétából és a Film Színház Muzsikából. A Magyar Ifjúság példányszáma negyven. Az Élet és Irodalomnak csak közületi megrende­lője van, amint például az Új írásnak is. A megyei irodalmi folyóiratból, a Forrásból mi egyet sem dobunk be a postaládákba. A faluban hatszáznegyven rádió és alig néhánnyal kevesebb televízió van. Esténként tehát körülbelül minden második-harmadik családnál nézhetik a képernyőt. A telefon­előfizetők száma közel negyven, ebből csak hat az egyéni készülék gazdája. Újabb tele­font egyelőre senki sem kérelmez. Mi nagyon nehezen szorgalmazhatjuk, hogy a he­lyiek több újságot, folyóiratot rendeljenek meg. B.-nek azonban sokáig ingyen vittük a Népszabadságot, hátha észbe kap. Végül elő is fizette, mert megszégyenítettük. Lehe­tőségeinket majd az növeli meg, ha 1978-ban, a vasutasnapon átadják az új posta épü­letét.” Sz. Lászlóné, a postahivatal vezeője. „A TIT-előadásokat úgy szervezik meg, ha szaladok utánuk. Hogy egy évben meny­nyit rendeznek, az egyéni ambíciómtól függ. Fülöpszálláson tizenkilenc TIT-előadó van, köztük a tanácselnök, a VB-titkár, a magyartanár, a fogorvos, az állatorvos. Évente mintegy kilencven előadásra kerül sor, de csak 3—4 alkalomra hívhatok meg járási vagy megyei előadót. Arra még nem akadt példa, hogy országosan is ismert előadót köszöntsünk. Nincs is ismeretségem hozzá. Egy-egy előadásra, vitára általában húszan- harmincan mennek el. Nem tagadhatom, hogy csökken a TIT-előadások presztízse, az emberek már moziba se járnak. A televízióval nem versenyezhetünk, az sem sokat se­54

Next

/
Thumbnails
Contents