Forrás, 1978 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1978 / 11. szám - VALÓ VILÁG - Varga Csaba: A harmadik lehetőség hiánya (Befejező rész)

szétszóródtunk, de a felsőbb hatóságok mindig balkézzel nyúltak hozzánk. Nem értettek hozzá, de kritizálni tudtak. Sok gáncsot kaptam, de csak a falun kívül.” H. Lajos.

„A művelődési ház új igazgatója már bizonyított. Többet csinált egy hónap, mint mások egy év alatt. Mindenki bízik benne, csak nehogy rászokjon az ivásra. Lassan a pedagógusok is aktivizálódnak, mert eddig nem akarták bedugni az orrukat a művelődési házba. Kijelentették, hogy előadást tartanak, de csak akkor, ha fizetnek érte ..

P. Antal.

„Messziről jött ember vagyok; a messzi nekem a város, hiszen sokáig Pesten éltem, csak vendéget vittem Bugacra. Előbb Kecskeméten, a megyei művelődési központban dolgoztam, de eljöttem onnan, mert az egy Hivatal. Falusi népművelő lettem, s hülye lennék, ha nem bizakodnék. Azért jöttem, hogy csináljak valamit. A faluban volt korábban dalárda, pávakör és színkör is. Fontos lenne, hogy ezek újra dolgozzanak. Most ott tartok, hogy igyekszem ide szoktatni a közönséget, hiszen két évig semmi nem történt itt. Az emberek úgy emlegették a házat, hogy csak buli van ott és csak olyanok járnak oda . ..

Mire a falut megismertem, elmúlt a tavasz. Most sok tervet dédelgetek. Az irodalmi színpad már megalakult, de nehezen szoknak össze. A gyerekeknek bábműsort hoztam, boldogan fogadták. Járt itt egy színész, száz fizető néző hallgatta meg. Legjobban kiscsoportokat szeretnék alakítani, de egyelőre csak a díszítő szakkör fungál. Ősztől talán beindul a honismereti szakkör és a citerazenekar. A gazdasági egységek segítségével ifjúsági klubot szervezünk, most vásároltunk új bútort, beatzenekar is alakul. Borzasztóan jó lenne az iskolában rendhagyó magyar- és történelem órákat tartani. Nagyon hiányzik egy autóbusz, hogy többet járhassunk a kecskeméti színházba. Törődni szeretnék a tanyákkal is, sőt sakkcsapat is kellene.

Mikor ide jöttem, azt mondta nekem három fiú; aki Fülöpszálláson nincs a kocsmában, az Solton iszik a vendéglőben, így jó lenne egy olyan hely, ahol nem tülekednek a részegek, s ahol dumálni lehet. Ezt szeretném magam is ...” P. Márton, a művelődési ház igazgatója.

„A tanácselnöknek akad gondja, de most a legnagyobb az, hogy mi legyen a művelődési házzal, s egyáltalán hogyan segítse a művelődést. Egyszerre kellene új hétközi kollégiumot, új művelődési házat és új könyvtárat építeni. Nem maradhat el az óvoda bővítése sem. Csakhogy nincs hozzá pénzünk. Annyi azonban biztosnak látszik, hogy a tanácsház mögötti istállót, ami később gabonaraktár volt, átalakítjuk kétszáz négyzetméteres, szabadpolcos, olvasótermes könyvtárrá. Talán 1979-ben elkészül. De arról halvány fogalmam sincs, hogy mikor lesz új művelődési ház. A megoldás csupán az lehetne, hogy a termelőszövetkezet kulturális és a tanács fejlesztési alapját két évig félretennénk és a lakosságtól egy vagy két napi fizetésnek megfelelő összeget beszednénk. így 3,5 millió forint összejönne, amit már letehetnénk a megyei tanács asztalára, hogy ehhez még kérjük az ő támogatásukat is. Ám ezt a tervet egyelőre képtelenek vagyunk keresztül vinni.” F. János.

„A tanács jelenlegi költségvetéséből a művelődési ház 57 ezret, a könyvtár 44 ezret kap. A maradékból idén a művelődési háznak még adtunk harmincezret. De ez egyik intézménynek sem elég, a könyvtárnak például csak évi tizenkét ezer forint jut vásárlásra. Lehetőségeink a szintentartást sem biztosítják. . . .” P. Antal.

„A könyvtár, ha egyáltalán annak hívhatjuk, a tanácsházán kapott egy szobát. A négyszáz olvasó közel tízezer könyv között válogathat, ám kevés olvasó téved be úgy, hogy böngészni akar. A többség határozott szándékkal érkezik, mert kialakult már az a réteg, amelyik szeret olvasni. A pedagógusok is el-eljárnak, be is iratkoznak, de főleg segédkönyveket visznek el. Az olvasók nálunk is elsősorban gyerekek és fiatalok. A könyvtárban tartottunk már irodalomórákat és őrsi foglalkozásokat. Elvétve rende53