Forrás, 1978 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1978 / 10. szám - MŰHELY - Gál István: Babits és az orosz irodalom
ta, hogy a háború eredménye Oroszországban nem lehet más, mint általános elégedetlenség forradalmi kitörése. Nem merném állítani, hogy már akkor bolsevik volt, de mindenesetre a szocialista mozgalom legmélyebben meggyőződött emberei közé tartozott. Az Oroszországból egyre sűrűbben érkező hírek, melyekben már napról napra jobban kiemelkedett Lenin neve, rövidesen megérlelték benne az orosz forradalomban való hitet. Minket, Babitsot és engem, ő ismertetett meg az orosz forradalmárok tanításaival,mert csak ő ismerte a kérdésnek irodalmát.” Babitsnak az új orosz élet és irodalom iránti érdeklődését szépen kifejezi Illyés hazatérésekor írt jegyzete: „Én is mohón olvastam Illyés Gyula Oroszországját. Kit ne érdekelne Oroszország? Az orosz szfinx, ahogy nemrégiben mondtuk. Mi már az emberi társadalom kísérleti laboratóriumáról beszélünk. Ez a kísérlet nem kisebb kérdést vet föl, mint a szfinxé. A híres Kapun túl mintha a jövők és álmok birodalma kezdődnék. Minden hír izgat, ami onnan jön. És bizonyos izgalommal veszem kezembe a legközömbösebb oroszból fordított könyvet is.” A moszkvai magyar emigráció érdeklődésére a Nyugat iránt egy értékes dokumentum található Babits iratai között. Ezt a levelet a Sarló és Kalapács szerkesztősége a Nyugat szerkesztőségének címezte. Érdekessége, hogy Babits személyi levelezésében megőrizte. A moszkvai magyar irodalmi folyóirat szerkesztősége valószínűen más magyar vezető folyóiratokkal is csereviszonyba óhajtott lépni, de eddig még nem került elő a Moszkvából hozzájuk intézett levél szerkesztőségi irataik közül. A Babits-hagyaték- ban a Sarló és Kalapács utódának, az Új Hangnak példánya is fennmaradt. Gellért Oszkár is följegyezte, hogy az Új Hang megérkezett a szerkesztőségbe, sőt Babits egy alkalommal a Nyugatban vissza is tért az Új Hang egyik cikkére. niimmiu
