Forrás, 1978 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1978 / 7-8. szám - Kirgiz szólások és közmondások (Válogatta és fordította: Buda Ferenc)

7. Folyton kószáló róka éhenhal.

2. Ebnek dühét farka mutatja, lónak dühét füle mutatja.

3. Kézre jutott, mint a halódó varjú.

4. Víg arcot mutat, mint kinek fiat szült a felesége.

5. Szent a szamár ereje, pogány a teje.

6. Hegyet, követ víz pusztít, embereket szó pusztít.

7. Neveletlen legény zabolátlan lóra hasonlít.

8. Ügyetlen vitéz disznóra támad.

9. Keresztútnál fejét veszti a kutya.

10. Fej hasad fövegben, kéz törik kesztyűben.

11. Ki tudja a kimondatlant?

Ki látja a kinyitatlant?

12. Öklelős tehénnek isten nem ád szarvat.

13. Hibátlan ember nincsen.

14. Ember foltja belül van, állat foltja kívül van.

15. Hajdanán sok hős volt, hazugság még több volt.

16. Fölfelé vond a tevét — nekifeszül.

17. Eb a tálat míg ki nem nyalja, meg nem elégszik.

18. Fehér juhnál jámborabb, szürke juhnál szelidebb.

(Magyarán: a légynek sem árt)

19. Bolond barátnál jobb a bölcs ellenség.

20. Sok pap között a nyáj pogányán pusztul.

(„Sok bába közt elvész a gyermek’’.)

21. Szegény a lelkét félti, gazdag a barmát félti.

22. Keményen támad az oroszlán, de lágyan fog.

23. Nincsnél a van többet ér.

24. Éhes jóllakhatik, sovány meghízhatik.

25. Vízmosta árokban víz folyik.

26. Eszeveszett elé ne kerülj.

27. Ész a főben, érc a kőben.

28. A ló — a férfi szárnya.

29. Lovászod ha nincs, kantárt kapván magad siess a lóhoz.

(„Magad uram, ha szolgád nincs, magad ugass, ha kutyád nincs.’’)

30. Mintsem heten egy apától, inkább ketten egy apától.

31. Hat asszony ha siratni indul, ki-ki a maga bánatát mondja.

32. Farkas étke úton terem.

33. Gazda születik, gazdasszony vétetik.

(Régen a menyasszonyt megvásárolták)

34. Szűzkancából a szükség poroszkát parancsol.

35. Tudatlan ember ezer bajba esik.

36. Baltás ember nem marad tüzelő nélkül.

(„Nyomtató lónak nem kötik be a száját”.)

37. Serkéből mászik tetű a fejre.

17