Forrás, 1978 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1978 / 3. szám - MŰHELY - Kiss Dénes: Játék és törvény (Ősi szavaink keleti üzenetei)

fordultak ki a napvilágra. Arra gondoltam, talán nemcsak nekem, hanem az olvasóknak is gazdagító fölismerést jelentenek. Abban mindenképpen bizonyos vagyok, hogy az ilyen vizsgálat semmiképpen sem hiábavaló.

Az elmúlt hét-nyolc évben rendszeresen elég sok időt töltök szótárak és nyelvkönyvek társaságában. Főként néhány finnugor nyelvet vizsgálva, megerősödött bennem az a meggyőződés, hogy az emberi nyelvek nemcsak az értés, a tudás közvetítő eszközei, hanem mindeddigi írott — és íratlan! — ismeretek tárházai is. A szavak, leginkább a régiek, melyek már jóval az írásbeliség előtt kialakultak, nemcsak jelentéstartalmakat hordoznak, hanem sokféle összefüggésben, tapasztalati — sajátosan kódolt — tudást, ismeretanyagot is. Ezért érdekel mindjobban a nyelvek előélete. Az a meggyőződésem, hogy hangzókhoz — elsősorban a mássalhangzókra gondolok — s a hangzócsoportokhoz, az ún. szógyökökhöz — szócsírákhoz, gyökerekhez — bizonyos alapvető jelentéstartalmak korántsem véletlenül kapcsolódtak! E kapcsolódások nyomai ma is fellelhetők különböző mértékben a nyelvekben. Kallós Zoltán idézi a hetvenhat esztendős Szályka Rózsa néni mondatait az Új guzsalyam mellett című gyűjteményben: „ .. . Örökké dönnögök valamit. Amég elalitom e bubát es, örökké mondok. Máccor iénekelni fogok, s büőgésre menen ki”. A hang szó finnül = ääni, äänne — csaknem ének! —, de ami még érdekesebb, egyes szám első személyben a megyek finnül = menen I ... A könyvhöz tartozó magyarázó szójegyzékben ezt a kifejezést találom: mies nap: azaz: munkanap. A mies szintén finn szó, férfit jelent. Tehát a munkanap, a férfiak napja?. .. Sorolhatnék még hasonló példákat, amelyek véletlenül (?) szóalak szerint vagy éppen a nyelvtani ragokkal közelebbi kapcsolatokat mutatnak a csángók nyelvével és manysival, illetve a finn nyelvvel, mint a magyarral. Ebből több következtetés is eredeztethető. Az egyik: elszigetelve — pl. a manysiknál — a nyelvi fejlődés megreked egy régebbi szinten, ugyanígy, elszigetelve, a csángók nyelve is többet őriz a nyelvi törzsfejlődés korábbi szakaszából. De nem elhanyagolható a másik tulajdonság sem. Az ugyanis, hogy elszigetelve a NYELVI HALLÁS is fejletlenebb! Ugyanúgy, ahogy zenei előképzettség, hatás nélkül a zenei hallás is másként, lassabban fejlődik, mint állandó hatások nyomán! A magyar nyelv került a rokon nyelvek közül a legnyugatabbra, tehát a legnyitottabbá vált, a legtöbbet változott. Ez éppen úgy az önvédelem fejleménye, mint a másikaknál a zártság, megrekedés.

Nem akarok a szükségesnél nagyobb kitérőt tenni, következzék a már jelzett téma tárgyalása. Az értés megkönnyítésére az idézett versek szövegét az eredetit megközelítő ejtési móddal közlöm. (Nyomdailag is ez látszik a legmegvalósíthatóbbnak ebben az esetben.) így talán elsikkadnak bizonyos finom árnyalati tényezők, de nem annyira lényegesek, hogy mondanivalóm hitelességét veszélyeztetnék. Az utóbbi években finn nyelvből mintegy huszonöt-harminc verset fordítottam, s manysi —vogul — eredetiből Kálmán Béla nagyszerű könyve segítségével és közlése nyomán, Juvan Seszta- lov szovjet-vogul költő verseiből is — eredetiből — ugyanennyit. S közben néhány manysi vadászdalt, ugyancsak eredetiből. Ez a munka sok örömet okozott, és csak még jobban megerősödtek bennem a korábban említett feltételezések. A kapcsolatok, összefüggések sajátos logikát követelnek, de az ágakat visszafelé követve mégis köny- nyedén eljutunk az eredeti TÖRZS-höz. A továbbiak könnyebb befogadása érdekében még két példát említek.

A finn juurtaa jelentése = meggyökereztet, gyökeret ver, gyökeret ereszt. A jurtát, lakósátrat ismerjük. A finn juuri egyik jelentése = gyökér, tő. Manysiban a jurt jelentése: társ, a jurtil = -val, -vei. A valahol lakást építőkre — akik máshonnét telepedtek a helységbe — mondják: „na, ezek is gyökeret vertek”, akik pedig elmennek: „szedik a sátorfájukat”. Úgy gondolom, ezek a ma is használt szavak ugyancsak nem véletlenül őrzik az ősi valós összefüggéseket. Aztán: csakis együtt valakivel, valahol, valamilyen

83