Forrás, 1978 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1978 / 3. szám - MŰHELY - Páskándl Géza: A nemzeti kérdés metafizikája
MŰHELY PÁSKÁNDI GÉZA A NEMZETI KÉRDÉS METAFIZIKÁM* ,, A nyelv maga ugyanúgy terméke egy közösségnek, mint ahogy más tekintetben ő maga a közösség létezése ...” (K. MARX) „Az a kár, amely abból érheti államunkat, hogy a nemzeti apparátusok nincsenek egyesítve az orosz apparátussal, hasonlíthatatlanul kisebb annál a kárnál, amely egyébként érne nemcsak minket, hanem az egész Internacionálét, a közeljövőben a mi nyomdokunkban a történelmi színpad előterébe lépő Ázsia népeinek százmillióit is. Megbocsáthatatlan opportunizmus lenne, ha mi a Kelet e fellépésének küszöbén, ébredése kezdetén megrendítenénk előtte tekintélyünket azzal, hogy akár a legkisebb durvaságot és igazságtalanságot is elkövetjük tulajdon nemzetiségeinkkel szemben.” (V. I. LENINI A marxizmus (minőségi) lépéselőnye a nemzeti kérdés megoldása felé Kétségtelen, hogy a XX. század a nemzeti kérdés soha nem látott reneszánszát, sőt felvilágosodását hozta. Ennek első számú elindítója, az 1917-es októberi forradalom a mai Szovjetunió területén. Ez a világtörténelmi esemény kezdte el azt a folyamatot, amelyben oly sok kis nép, nemzet, nemzetiség ráébredt saját nyelvi, kulturális és egyéb hagyományaira: a nyomor megszüntetése kedvezett ennek a szellemi fellendülésnek. Jól tudjuk: sokuknak még írásbeliséget (ábécét) is a szovjethatalom adott. Ezek a szellemi javak kamatoztak, és a saját kultúrához való fejlett ragaszkodást szültek. A második lökést a fasizmus veszélye adta a nemzeti kérdés reneszánszának. Az a tény, hogy a fasizmus tulajdonképpen minden nemzet, nemzetiség számára egyaránt nagy és közös veszélyt jelentett, mert hiszen nem volt kétséges: a „fajvédő” Hitler „németté” akarta tenni a világot, illetve némelyeket németté, másokat, a „tisztátalan fajokat”, idegen rabszolgává. Ha úgy vesszük, Hitler törekvése egyben „nyelvi törekvés” is volt, mert — nyilván — ezt a világbirodalmat úgy képzelte el, hogy benne a német lesz az egyetlen írott és beszélt nyelv. Legalábbis a távlatokat tekintve. Amikor a népek összefogtak Hitler ellen (a Szovjetunió legnagyobb áldozataival az élen), akkor egyidejűleg a népeket rabszolgává tenni akaró fasiszta hatalom és a sajátos, nyelviségek, kultúrák, hagyományok felszámolására induló világuralmi terv ellen is küzdöttek. Miután a Szovjetunió és szövetségesei, továbbá a fasizmustól elnyomott országok illegális kommunistái és más haladó erők közös erőfeszítéssel legyűrték a nácizmust — az emberiségnek évtizedekig „volt ideje gondolkodni” azon, milyen veszélytől is szabadult meg. Az egyes ember életében is úgy van, hogy csak miután egy veszélytől megszabadul, döbben rá igazán: mekkora veszély is fenyegette. Mennyivel inkább így van ez a népek életében. * Részletek a szerző 1974/75-ben írott hosszabb tanulmányából. 70
