Forrás, 1978 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1978 / 3. szám - VALÓ VILÁG - Szemes Piroska: A népi prevenciótól a családtervezésig

1960-ban még a községek 1000 lakosra számított születési átlaga 16,8 volt, szemben az országos 14,7 százalékkal.

Amit a lelkes és még tapasztalatlan riporter az 1952-es ormánsági útja alapján a jövőbe vetített, csak bizonyos — lényeges — értelmezéssel valósult meg. ,,... a langyos szelek évről évre több ingecskét szárítanak a kis házak udvarán . . Valóban több az ingecske. De nem biztos, hogy a belévaló kisgyerek is több. Annak az egynek, vagy a divatosabbá váló kettőnek szárad több. És nem a „kis házak”, hanem a nagy házak udvarán, vagy fürdőszobájában.

Egy falusi nyolcadikos osztály tizenhat egykés tanulójának tették fel a kérdést: ha férjhez mész, vagy megnősülsz,hány gyereket szeretnél? Eltekintve a fiúk bizonytalanságától, akik már nyilvánvalóan tizennégy évesen is tudják, hogy ebben a kérdésben majd a nők döntenek, a többség két gyereket akar. Több kislány még azt is hozzátette: egy fiút és egy kislányt. Ketten voltak, akik „okosan” így feleltek: hármat. „Kettőt a a szülők pótlására, egyet az országnak.”

69