Forrás, 1978 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1978 / 2. szám - VALÓ VILÁG - Kunszabó Ferenc: Maradandóság a változásban
bármely pontján, bármely korból kiemelt csontvázak antropológiai eredményei mutatják. Anyanyelvűk viszont egy volt, nagyon nagy többségben legalábbis. Az összeírás névanyagának elemzéseiből az tűnik ki, hogy mind a régi, mind az új lakosság neve magyar, 82,2, illetve 81,5%-ban, és csak 7,9, illetve 10,0% a szláv, 9,9, illetve 8,5 pedig megfejtetlen. — Ám a ruházatban már lehettek eltérések. Korabeli leírásokból tudjuk, hogy a török alatti kényszer-nomád pásztorkodást folytató jászok igencsak bőrruhában jártak, s a még régebbi források igazolják, hogy a középkorban is. S ugyanilyen eltérések lehettek a tősgyökeresek és a jöttek között az eltérő életmódból, de a helyi hagyományokból is táplálkozó szokások tekintetében. Ám ami a leglényegesebb; a kiváltság tudata. Aki jász, az adómentes szabad, kollektive nemes. A tájnak mindenkor ez volt a legerősebb vonzása, s ha ki idejött, ezért akart nagyon jász lenni, ezért viselkedett úgy, hogy a régi közösség befogadja, ezért igyekezett hasonlítani életmódban, szokásokban, ruházatban, még járásban, mozdulatokban, beszédstílusban is! — Máshol más, de itt éppen ez az etnikum nagy megtartó és fenntartó ereje. Csakhogy most éppen a kiváltságok ellen készül árulás, nagy! A Habsburg-ház, s vele a számunkra már akkor közhelyesen „átkos bécsi kamarilla” a török alól felszabadított országrészeket új szerzeményként akarja birtokolni, a fegyver jogán, nem mint törvényes és választott magyar király. A szabadságharc kitörésének ez a legvalóságosabb oka, s hogy a kunok meg jászok egy emberként állottak II. Rákóczi Ferenc mellé, annak oka, hogy Bécs a három kerületet még sajátnak tekintett birtokaitól is elidegenítette: eladta a Német Lovagrendnek, örökáron. Pentz úr azt is kimutatta, hogy pász- torbot-fogható férfi 1424 van a 11 községben. Nos, ebből 1176 fegyvert markolt a következő években! S a rendhez szokott székkapitányi hivatal nem csupán községenként tartja nyilván a harcosokat, hanem még az elesetteket és szökevényeket is kimutatja: KÖZSÉG FELNŐTT FÉRFIAK RÁKÓCZI HARCOSA HŐSI HALOTT’ SZÖKEVÉNY Jas-Beren 443 379 29 1 Aruk-sallasa 196 153 15 22 Jokahama 70 50 6 4 Fennusaruu 152 139 5 0 Apati-sallasa 139 121 19 4 Kissyr 113 86 6 20 Assó Szt. Gheorge 82 51 7 0 Dósa 63 49 5 4 Micháltelki 61 44 2 7 Ládán 57 55 3 0 Fösső Szt. Gheorge 48 43 2 0 Arra persze nincs adat, hogy a táborba szállóknak hány százaléka volt új, s hány régi lakos, tekintve azonban a meglehetős részvételt — összességében 83 százalék! — nem gondolhatunk nagyobb arányeltérésekre. Elképzelhetjük másrészt, hogy ez a nagyarányú és nyolc évig tartó katonáskodás mekkora terheket rótt az otthon maradottakra, s főként persze az öregekre, nőkre és gyermekekre, különösen, hogy a Jászság a szabadságharcos csapatok egyik fő éléskamrája. Károlyi Sándor még 1710-ben is itt táboroz, mind egész hadával, s a 11 község nem csupán ezt a temérdek népet tartja el, hanem még templomait is terményraktárnak használja átmenetileg — minden hiába. A szabadságharc elbukik,avereség azonban — szemben a mai közhiedelemmel, — szinte csak katonai. Mert a Habsburg-ház lemond a magyar nemzet vezető osztályának megsemmisítéséről, le a magyar állam megszüntetéséről s a nép gyors, radikális beolvasztásáról; elis78
