Forrás, 1977 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1977 / 12. szám - VALÓ VILÁG - Katona Imre: A nevetés szociológiája (Modern városi vicceink egy csoportjának társadalomstatisztikai elemzése)
Elsősorban politikai viccekről lévén szó, a politikusok nagy száma nem szorul bővebb magyarázatra. Annál nagyobb az ellentmondás a 216 értelmiségi foglalkozású szereplő és a mindössze 86-os számmal képviselt kulturális élet viccei között. Ám ez az ellentét csak látszólagos: egy-egy (kulturális, gazdasági stb.) viccben több szereplő is lehet (rendszerint 2—3 van) és az orvos, közgazdász, mérnök stb. értelmiségi ugyan, de nem a kulturális élet területén tevékenykedik. A foglalkozások közül az értelmiségiek azonban még így is a legnagyobb számban fordulnak elő, és a viccekben betöltött szerepük inkább pozitív, mint negatív, így a műfaj terjesztésében is feltétlenül aktív szerepük van. A fegyveresekről a rendőrök vonatkozásában már szólottám; katonák pedig főként a nemzetközi összeütközésekről szóló viccekben szerepelnek, így az egyik bel-, a másik inkább külpolitikai vonatkozásban jellemző. (Belpolitikai, vagyis rendőrvicc: 72, külpolitikai, vagyis katonai: 51 stb.) A foglalkozás szerint említett 106 fizikai dolgozó mindenféle lehetséges munkakörre kiterjedő, széles körű kategória (ipari munkás, bányász, tsz-tag, utcaseprő stb.), de még így is társadalmi—gazdasági —politikai súlyukhoz képest szánalmasan kevés a számuk. Ezek szerint a vicceket nem ők találják ki, nem is róluk szólnak (nem ők a „hősök”) és a terjesztésben sem jeleskednek. Á viccek túlnyomó többsége e szempontból nem „elkötelezett”. Még szegényebb a kép, ha az egyes foglalkozásokat külön-külön is megnézzük: fizikai foglalkozások a viccekben: ipari munkás, -nő 38 bányász: 2 gépkocsivezető: 6 mezőgazdasági munkás: 48 vasutas: 6 őr, hordár, utcaseprő: 10 repülő, légikisasszony 5 dolgozó nő: 7 kisiparos 5 stb. Alig valamivel kedvezőbb az arány, ha ide számítjuk a munka színhelyét is, tehát az ipari üzemet és a mezőgazdasági szövetkezetét: ipari munkahelyek —ipari munkások összesen: 91 mezőgazdaság —mezőgazdasági dolgozók összesen : 116 Míg az ipari vonatkozású viccek száma nem mutat nagyobb időbeli hullámzást, a tsz-viccek annál erősebben ingadoznak: a szervezés „hőskorában”, a 60-as években volt róluk a legtöbb fanyar vicc, a tsz-ek megszilárdulásának ütemében és mértéke szerint kerültek le a napirendről, most ismét szőnyegre kerültek de,már megváltozott szerepben: a gazdasági jólét forrásaiként. (Pl. tsz-elnök ad tanácsot a kormánynak a Ft értékének megnövelésére: három lyukat fúrjanak az 1 Ft-osba és külföldön adják el gombnak 2—3—4 Ft-ért! Ezt a tanácsadó szerepet korábban Kohn bácsi töltötte be.) A viccekben szereplő összes foglalkozások száma 88, ezek nagyobb része azonban nem fizikai munkás, hanem értelmiségi vagy fegyveres testületek tagja és különféle szolgáltatásokban munkálkodó személy. Felvetődhet az a lehetőség is, hogy a fizikai dolgozók esetleg éppúgy konkrét névvel szerepelnek, mint a politikusok és akkor az ő számuk is megnövelhető. Ám ilyen név szerint említett munkásszemélyek vagy típusok nincsenek (esetleg a nagyszájú Ko- vácsné és néhány szaki vehető ide), még talán inkább találkozunk velük a tsz-ekben (János bácsi és társai). Ezekből a munkástömegekből tehát nem emeltek ki és nem is 56
