Forrás, 1977 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1977 / 10. szám - MŰVÉSZET - Keserű Katalin: A gödöllői művésztelep és a népművészet
a népművészeket is óvta Körösfői: „a megváltozott gazdasági és szociális viszonyok mellett is olyan helyzetbe hozzuk (ti. őket), amelyben még erejük és kedvük marad, a réginek folytatásaképpen, maguknak új népművészetet teremteni.” Próbálkozott is egyfajta megoldással, amikor a szőnyegszövő üzemben alkalmazott parasztlányokat a munkára betanították, és a művészeti kérdések megismerésébe, megbeszélésébe bevonták. A népművészettől a gödöllőiek elsősorban tanulni akartak. Évszázadokon át finomult tapasztalatokat átvenni, hogy főként ipar- és díszítőművészeti, építészeti alkotásaikkal a stílustalan gyári termelés megjavításához hozzájárulhassanak. A modern ipari formatervezők elődei voltak ők a lakáskultúra terén. Az első világháború idején a gödöllői művésztelep feloszlott, de benne rejlett annak a lehetősége, hogy a még napjainkban is vajúdó iparművészetünket (ipari formatervezésünket) helyes irányba terelje: „Hogy a gép és az emberi kéz munkáját kombinálni is lehet, sőt hogy magába a gép munkájába is lehet belevinni bizonyos művészi életritmust, azaz a gép számára is lehet bizonyos művészi típusokat teremteni..mert az „emberi élet nem lehet el művészet nélkül. S ha veszni indul annak valamelyik előbbi formája, akármilyen küzdelem és erőfeszítés árán, de teremt magának újabb, a jelennek megfelelőbb formát... S itt aztán, mint igazi nagy tanítómesterünkhöz, úgy fordulhatunk mi a népművészethez. Mert még nagyon soká lesz az, amíg a modern művészet szülte életritmus — hatalán gazdagabb is lesz egykor — eléri majd a harmóniának s tisztaságnak azt a fokát, amely a népművészetnek éltető erejét és szépségét teszi ki.” Körösfői szavai 1913-ban fogalmazódtak, s ma is érvényesek. Nem egyedi, hanem sokszorosítható műtípusokat kíván a jelennek megfelelő formában. Ehhez a formához hívja segítségül a népművészetet, de nem annak külsőségeit, hanem a funkció szerinti alakítás harmóniájának elvét. Számára a népművészet nem minta, hanem példa. A kecskeméti Katona József Múzeum kiállításán a népművészeti ihletés a művésztelep állandó tagjainak műveiben eltérő módon van jelen. A válogatás pedig a század- forduló, századelő művésztelepeinek, művészcsoportosulásainak munkásságát bemutató sorozat része, mely — remélhetőleg — a gödöllői művészteleppel sokban rokon, indulásakor szecessziós kecskeméti művésztelep anyagának megismertetésében folytatódik. KESERŰ KATALIN
