Forrás, 1977 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1977 / 10. szám - MŰHELY - Lét és küldetés (Beszélgetés Jócsik Lajossal - Az interjút készítette: Hatvani Dániel)

kalandos körülmények között jutottunk el. Első utunk a Korunkhoz, Gaál Gáborhoz vezetett. Már reggel hatkor kopogtunk az ajtaján, fölvertük. Fogadott. Elmondtuk, mi járatban vagyunk, s a szerencse is hozzánk szegődött az utazás hányattatásai után. Ekkor közölte Gaál Gábor az első tanulmányomat a Korunkban, s látva helyzetünket kifizetett érte 2000 lei honoráriumot. így tíz napig maradhattunk Kolozsvárott. Bencsik ugyan korábban hazament, mert nagylaki volt, vakációjára utazott haza. Én megismerkedtem az akkori kolozsvári szellemi élettel és a Korunk írógárdájával, mely fontos iskola volt számomra, bár csak tíz napig tartott. De intenzív érintkezésre bőven nyílt alkalom.

Ez a Sarló-időszak volt, s erre vonatkoztatva szeretném megkérdezni: abban az időben afiatalok közül kik jelentkeztek még szociográfiával?

Egy nagy bajunk volt odaát, mégpedig a szegénységünk. Ezt úgy értem, kiadó nem nagyon kapdovált utánunk, hogy könyvbe kalapáljuk össze azt a hatalmas élményt, amelyet 3—4 esztendő alatt gyűjtöttünk össze. Tehát könyvnyi terjedelmű mű nagyon nehezen született, bár egy-kettő akadt. Annál több volt a tanulmány. A szlovákiai magyar szociográfiai kutatás tanulmányokat szülő művelet volt; újságcikkek és folyóiratpublikációk szegélyezték útját. A termés ezen a területen bő, hatalmas, gazdag, akár kaszálni lehetne, s remélem, hogy ezt az anyagot a jelenkori kutatás nem hagyja veszendőbe menni, s az apró forrásanyagot, amin adott esetben kolumnás cikket is lehet érteni, a kutatás megmenti és földolgozza. Másképpen voltunk a folyóiratokkal. Gaál Gábor 1931 óta fogadta és közölte a tanulmányokká érett szociográfiát. Az én első tanulmányomtulajdonképpen a kisebbségi magyar középosztály szociológiája volt; azt vizsgáltam, hogy az állam szerkezetiségéhez kötődött társadalmi képlet az új helyzetben, amikor az államiságot elvesztette a háta mögül, miképp kezdett mélyebb szociológiai mozgásokba. Ebben is a vándorlások anyagát dolgoztam föl. írtam továbbá, egyéb kérdések taglalása mentén kb. 10—15 vezető tanulmányt Gaál Gábor lapjába, de itt kapott teret Horváth Ferenc, Morvay Gyula, Peéry Rezső, Szalatnai Rezső is. S Gaál Gábor fölismerve az anyagban lévő lehetőséget, arra készült, hogy könyvalakban tárja a Korunk olvasótábora elé ezt az anyagot. Evégett párhuzamos kiegészítések váltak szükségessé. Megbízatást kaptam, hogy a középosztály témáját — a kispolgárság mozgékony, illetve instabil társadalmi helyzetére való tekintettel, ami a bontakozó fasizmusnak is táptalaja volt — magyarországi és jugoszláviai magyar kisebbségi vetü- letben is feldolgozzam. Javaslatomra aztán Gaál Gábor elfogadta a szlovák középosztály hasonló jellegű földolgozásának a tervét, s erre Klementist ajánlottam szerzőül. Kle- mentis elfogadta a megbízást, megírta két folytatásban a szlovák középosztály fejlődését, történelmi hátteret is rajzolt, 1848-tól, a magyar szabadságharctól kezdődően. Lefordítottam, s a megállapodás szerint Stószon keresztül, Fábry Zoltán közvetítésével küldtük el Gaál Gábornak. Meg is jelent a tanulmány. Csak épp az maradt el, hogy Gaál Gábor együtt, egy kötetbe összefoglalva adja ki különlenyomat gyanánt ezt a nagyon értékes és érdekes munkálkodást. Nekem volt még egy külön kudarcom. Összefoglaltam a magyarság társadalmi helyzetét, miután a középosztályt földolgoztam, de ez már abba a korszakba esett, amikor Fábry Zoltánnal együtt dolgoztam Az Út című lapba. Ezt a munkát egy losonci nyomdába adtuk, s mivel én szegény ember voltam, írásból nem tudtam biztosítani a nyomdaköltségeket, akadtak támogatók, akik összeadták a munkám nyomdaköltségét. A nóta vége az lett, hogy összevesztem a nyomdával, s a kiszedett és kinyomtatott példányok ott maradtak nála. Ez 1931-ben történt. Nagy erőfeszítésembe került, hogy a kölcsönöket az utolsó koronáig visszafizessem. Megjelent még egy testes kis kötet; öten írtuk, a kisvárosi társadalmak helyzetét taglaltuk benne; öt szlovákiai városnak egyenként 50 oldalon írtuk meg a szociográfiáját. Ez a Tátra Kiadó gondozásában jelent meg, s nagy hatást váltott ki. Én Érsekújvárról írtam,

66