Forrás, 1977 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1977 / 10. szám - VALÓ VILÁG - Zám Tibor: Bor-melléki zsiványságok (Szociográfia, II. rész: Részben bűnös)
hirdetésig előzetes letartóztatottja volt a pernek) közölte vele, hogy „nyúljak a zsebembe, mert Dóró az nem olyan, hogy akkor nem intézi el.” „Gyulai István tanácselnökhöz is elmentem a panaszommal. (XXXV. rendű vádlott Z.T.) Ő is azt mondta: »Lehet a Dóróval szépen is beszélni, megérti ő az idők szavát». Én azonban nem tudtam fizetni az adómat sem, ezért letiltották azt a bor árából... Mielőtt még letiltotta volna, felkerestem Dóró Ernőt is, aki ekkor sokáig álltatott az asztalnál azzal, hogy »gondolkozzak». Tapasztalatból tudom, hogyha valahol megvárakoztatnak, akkor csak kettőt lehet tenni: vagy fizetni, vagy távozni. Én távoztam anélkül, hogy felajánlottam volna a pénzt.” Bí ró: Na, kérem, akkor menjünk tovább. A 24. vádpontra. (Idéz a vádiratból:) „Vígh Antal — XLII. rendű vádlott — soroksári lakosnak Csengődön szőlője van. A korábbi években Laki Ferenccel (LVI. rendű vádlott, Budapesten ajándékkészítő kisiparos. Z. T.) megvásároltak egy szőlőt, amelyen pince és présház is volt. Az ingatlan Laki Ferenc nevén volt, de ténylegesen Vígh Antal tulajdonát képezi, mert Laki Ferenc kiszállt az üzletből, s Vígh Antal neki a pénzt visszafizette. Az épületben egy szoba korszerűen be van rendezve, amely alkalmas volt vendégek fogadására. Erről Dóró Ernő tudomást szerzett...” A többit mondja el ön. Járt-e itt? Vádlott: Igen, jártam, ez megfelel a valóságnak. 1973 őszén, amikor édesapámat eltemettük, akkor ismerkedtem meg Vigh Antallal. Bíró: Laki Ferencet ismeri-e? Vádlott: Nem ismerem, nem is láttam, csak a Vigh Antalt... Vigh Antallal 1973 őszén ismerkedtem össze, amikor gyüttünk édesapám temetésirül, Pestrül, akkor vitt be Gyulai István hozzá, bemutatott neki. Mondta, hogy ő már egy szívbeteg ember, egy holland légitársaságnak a nyugdíjasa, megittuk vele a pertut is, minden. Aztán mondtam neki egy alkalommal: «ideadhatnád a lakáskúcsot, mer’ nekem szükségem vóna a lakáskúcsra...» Hát tudtam, hogy szombat-vasárnap nincsenek odaki. Aztán mondogatta Vígh, hogy most nem tudja ezen a héten odaadni, mert most valószínű kijön a Laki, aztán megint mondta, hogy talán ők mennek ki oda. Aztán eccer ideadott nekem két darab kúcsot egy izén ... egy karikán. És akkor ... Bíró: A berendezett lakást... Vádlott: A berendezett lakást időközönként használtam, mégpediglen .. . hát... három hetenkint... négy hetenkint, az ördög tudja, így körülbelül. Nem minden héten használtam, csak kimentem oda,aztán használatba vettem... Adott,adott nekem kúcsot hozzá. Bíró: Ön mit adott érte? Vádlott: Hát én azt adtam érte, hogy leadott a Laki Ferenc nevire 41 vagy 48 hektó bort, nem tudnám pontosan megmondani, ennek a mázsajegynek behozta a másolatát, ezt a mázsajegyet (a tanácsnak megküldött példánnyal együtt. Z. T.) én eltüntettem. Én ezt adtam érte. Én mást nem adtam . . . Bíró: Ha bejött a Laki Ferenc nevére szóló mázsajegy, akkor azt vizsgálni kellett volna, hogy mért nem jelentett be bort. Igen? Vádlott: Igen, hogy mért nincsen bejelentve, azt kellett vóna vizsgálni ... De nem vót bejelentve, nem vót mit törölni. A mázsajegyet én azt eltökítettem. Földi Istvánné: (tanú) „... abban az időben nem kerültek iktatásra a mázsajegyek, most már iktatva vannak, most már nem veszhet el egy sem. Régebben még átszámolva sem voltak. Ha elveszett a mázsajegy, pótolható volt másolattal, ilyenkor azonban a felek kiabáltak velünk.” Bíró: A 25. vádpont Szlama Józseffel (IX. rendű vádlott ítélethirdetésig előzetes letartóztatásban volt. Z.T.) kapcsolatos. (Dóróhoz:) Mióta ismeri, hogyan ismeri és milyen kapcsolatuk volt? 53
