Forrás, 1977 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1977 / 7-8. szám - Buda Ferenc: Messzi út tanulságokkal (Kirgiziai útijegyzetek)

házást és munkaerőt igénylő juhtenyésztéssel behatóbban, komolyabban foglalkozni.) Nem hagyhatjuk említés nélkül a kirgiz lótenyésztést. Náluk ez az állatfajta még nem tartozik a zoológiái műemlékek közé, az ország nagyrészében kedves mindennapi társa, fontos közlekedési eszköze maradt az embernek. Nemcsak Mongóliában, de Kirgizia hegyi falvaiban is látni lóháton iskolába kocogó iskolásgyerekeket. A kancákat rendszeresen fejik, hogy tejéből nemzeti italukat, a kumiszt megerjesszék. Ez kapós- sága folytán egymagában is elégséges ok arra, hogy lovaikat ne hagyják kipusztulni. Ezenfelül népgazdasági okok is elősegítik a lovak fennmaradását: a szovjet lósportot nem csekély mértékben a kirgiz csikósok látják el a hegyi legelőkön szilajon tartott, edzett lovakkal.

Kirgizia legnagyobb állóvize az Isszik-Kul (Ysszyk-Köl — „meleg tó”). Hőforrások táplálta vize télen sem fagy be, ezért egész esztendőben rengeteg turistát, kirándulót vonz magához. Az ország keleti csücskében emelkedik ég felé a Szovjetunió második legmagasabb hegycsúcsa, a 7439 méter magas Győzelem-csúcs (türk nyelven Han Tengri, azaz Eg-fejedelem). Örökös hóval borított bércei fehér nyugalommal tekintenek le a környező táj sok ezer éves történelmére, látogatókat azonban ritkán fogad: közvetlenül a szovjet—kínai határon áll.

Mintegy 4500 kilométer hosszú az a képzeletbeli fonál, amely országaink között feszül légvonalban. Maga a légiút Budapesttől Moszkván keresztül Kirgiziáig az átszállások idejét leszámítva is egy teljes munkanapot vesz igénybe. E hatalmas távolság ellenére egy magyar nem érezheti magát idegenül a kirgizek földjén. Szemnek a nagy hegyek, ínynek a koszt talán szokatlan lehet eleinte — bár a jó gyomor feltétlenül szükséges ahhoz a töméntelen mennyiségű birkahúshoz, amit ott meg kell enni —, de maguk a kirgizek rokonként fogadják a messziről érkezett magyar vendéget. Szószerint értelmezve is a legnyugatabbra vetődött rokonnak tartanak bennünket — éppúgy, mint a kazahok—.amiben, ha tekintetbe vesszük azt a történelmi tényt, hogy a honfoglaló magyarság vezetőrétege s egyik törzse is török nyelvet beszélt, továbbá azt, hogy a Magyarországon letelepedett és idővel asszimilálódott kunok és besenyők ugyanazt a nyelvet beszélték, mint a kirgizek, van is valami igazság.

Egy alkalommal az írószövetség frunzei irodájában a kirgiz—magyar történelmi, etnikai, nyelvi kapcsolatokról beszélgettünk. Szó esett a pásztori hagyományokról, a karikásostorról, a pusztai nomádok hajdan félelmetes íjáról-nyíláról, együttesen soroltuk elő a két nyelv közös szavait. Megszólal egyik kirgiz íróbarátom:

— Ami őseink, akiket Kuten kán vezetett nyugat felé a mongolok támadása elől, a tizenharmadik században már jártak Magyarországon. Béla királytól kértek bebocsátást. A király, maghallgatván a kán kérését, beengedte őket az országba. Őseink még a határon megkeresztelkedtek mind a harmincezren. Hanem utóbb a magyar urak azzal vádolták meg őket, hogy a mongoloknak kémkednek, s ezért Kuten kánt egész házanépével együtt lekaszabolták. A nép pedig kivonult Magyarországról.

— Elég nagy hiba volt az részünkről, meg is bűnhődtünk érte. Ha a ti kun őseitek velünk maradnak, segítségükkel megúszhattuk volna a tatárjárást. Egyébként a kunok később csak visszajöttek, idővel magyarrá váltak, s ma az egyik legmarkánsabb etnikai színt képviselik a magyarságon belül. Ősapátoknak s két lányának nevét pedig helynevek őrzik Kecskemét közelében: Harkakötöny, Kunadacs, Kunbaracs.

A kirgiz a török nyelvek kipcsak csoportjába tartozik, ugyanabba, mint az üzbég, tatár, kazah, baskír, karakalpak, balkár, karacsáj, kumük, vagy a már kihalt besenyő és kun. (Kipcsak néven egyébiránt ez utóbbi nép nevezte magát.) Mint valamennyi altáji és uráli nyelv, a kirgiz is agglutináló, azaz a tőhöz illesztett végződésekkel (rag, jel, képző) fejezi ki a szavak beszédbeli viszonyát. Szótagkezdő mássalhangzócsoportot nem tűr meg — ellentétben pl. az indoeurópai nyelvekkel —, viszont erősen igazodik a

6