Forrás, 1977 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1977 / 5-6. szám - SZEMLE - Gazdag István: Bács-Kiskun megye múltjából I. kötet
BÁCS-KISKUN MEGYE MÚLTJÁBÓL I. KÖTET A helytörténetírás fellendülése a hatvanas évek végén kezdődött meg elsősorban Békés és Hajdú- Bihar megyékben. Ezt követően a lehetőség, a széles körű, áldozni is kész társadalmi igény az évfordulók nagy száma a helyi kiadványoknak szinte a lavináját indította el országosan. Jóné- hány évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az illetékes országos és megyei szervek — a helytörténetírás érdekében is — kimondják: csak a színvonalas tanulmánykötetek, monográfiák számára biztosítják a megjelentetés lehetőségét. Nem a helytörténetírás visszaszorításáról, gyengítéséről van szó, a papírtakarékosság sem döntő szempont, hanem mindenekelőtt az a jogos igény fogalmazódott meg: a kiadott művek szolgálják a történettudomány érdekeit, erősítsék a honismereti munkát, tegyék még elevenebbé a köz- művelődés nevelő funkcióját. A Bács-Kiskun megyei Levéltár kiadványa pontosan azt bizonyítja, hogy a helytörténetírás színvonalas művelése igaz értéket jelent a szű- kebb és a tágabb hazának egyaránt. A levéltárak tudományszervező és tudományépítő tevékenységét jól illusztrálja a bemutatásra kerülő tanulmánykötet. A szerkesztő nyolc tanulmány közlésére vállalkozott különböző intézmények munkatársainak közreműködésével. A kötet tanulmányai tematikájukat tekintve a következőképpen oszlanak meg: egy forráspublikáció kritikai elemzéssel, egy gazdaság-történeti, egy termesztéstörténeti, egy politikai, egy gyógyszerésztörténeti és három történeti statisztikai, illetve demográfiai tanulmány. A szerkesztő által kiválasztott tanulmányok a jövőben elkészítendő megyei, városi és községi történelmi szintézisek, monográfiák alapozásához nyújtanak biztos támpontot. Bodor Jenő az előszóban hangsúlyozza, hogy a megye jelenlegi eredményei az elődök hősi harcainak, helytállásának is következménye, ezért fontos feladat a természeti és társadalmi küzdelmek minél teljesebb feltárása. Illyés Bálint és Szőts Rudolf „Bél Mátyás: A kunok és a jászok avagy filiszteusok kerületi" című forráspublikációjukban a megye terjedelmes tájegységét jelentő Felső-Kiskunságról, feltehetően 1731-ben Bél Mátyás által készített leírást tették közre másolatról. A tudós munkássága nyomán értékes adatok kerültek napvilágra politikai — hely — művelődés és gazdaságtörténeti, valamint néprajzi vonatkozásban. Rusvay Kálmán: „Kecskemét város ménese" című tanulmányában rendkívül gazdag forrásanyag birtokában rajzolja meg a híres városi ménes történetét. Selmeczi-Kovács Attila „Az olajosnövény-kultúra kialakulása az Alföldön” című dolgozatában a magyar mezőgazdaság-történet egyik elhanyagolt területéről, az olajosnövények (repce, napraforgó, olajlen, ricinus és földimogyoró) elterjedéről közöl értékes és érdekes adatokat. „Az áprilisi tanácsválasztások Pest-Pilis-Solt vármegyékben az egzakt források tükrében” cimű tanulmányban Romsics Ignác azt vizsgálja, hogy a Tanácsköztársaság országos választása során a mai Pest és Bács-Kiskun megye területén hányán és kik választottak, illetve mely társadalmi rétegek és milyen arányban képviseltették magukat a helyi hatalmi szervekben. Lóránd Nándor „Adatok a kecskeméti 12/11. számú volt „Szentlélek” gyógyszertár történetéhez” című dolgozatában a gyógyszertárak alapításáról, fejlődéséről közöl értékes ismereteket. Befejezésként a kötet három történeti statisztikai — történeti demográfia jellegű tanulmányáról kell szólnunk. Bárth János „Fájsz népessége a XVIII. század közepén” című tanulmányában egy magyar agrártelepülés XVIII. századi népességi viszonyát mutatja be. Mészáros László az 1768-as megyei cigány, illetve 1780-as cigánygyerekek összeírása alapján nyújt ismereteket a cigánynépesség demográfiai, gazdasági-társadalmi viszonyairól, a cigányok névadási szokásairól. Romsics Ignác a kötet számára írt második tanulmányában „A történeti Dél-Pest megye foglalkozásszerkezeti viszonyai a XX. század elején” statisztikai adatok elemzésével és értékelésével összegzi az ország „legnagyobb megyéjének,, foglalkozásszerkezeti viszonyait. Iványosi-Szabó Tibor szerkesztő a történeti múlt széles skáláját imponálóan tárja az olvasók, az érdeklődők elé. (A Bács-Kiskun megyei Levéltár kiadványai II. Kecskemét, 1975.) GAZDAG ISTVÁN 92
