Forrás, 1977 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1977 / 4. szám - Olzsasz Szülejmenov: Ázsia (Befejező rész) - Buda Ferenc fordítása
Egyszótagos szó Az a kísérlet, amely a zárt szótagot nyílttá változtatja, a következő eredményekhez vezet: a) Megjelenik a magánhangzó előtt a protetikus mássalhangzó. Az AB képletből lesz BAB. A prothesis megjelenését strukturális, nem pedig fonetikus okok váltják ki. b) A továbbiakban a BAB képlet arra törekszik, hogy BA-ba menjen át, a szótő utolsó mássalhangzójának leválasztásával. így a prothesis tőmássalhangzóvá válik. Ez a vázlat fölfedi a végmássalhangzók leválásának titkát a sumérban. V. ö.: a türk „ud” — bika szó a sumérok által átvéve ,,gud -dá (bika) alakul. A késői sumérban ,,gu ’- vá változik. (Ha a nyelvemlékek nem őrizték volna meg a közbeeső szakaszt, az ,,ud" és a .,gu" összehasonlítása keveset mondana.) Hangtani okokkal ez a metamorfózis megmagyarázhatatlan. A szótagnak ilyen végleges átépítésére évezredek mennek rá. Legtöbb esetben a nyelvek megmaradnak az első szakasznál — prothesist alkalmaznak. c) A zárt szótag másképpen is megnyílhatik: az AB szerkezet kétoldalúvá terjed ki — ABA, azaz megjelenik a prothetikus magánhangzó. A sumérban ez a séma aktívabb volt az előbbinél. Némely szó — ama, ada, uku, usu, udu, uzu, igi, ugu — pontosan ily módon keletkezhetett. d) Végezetül a zárt szótag az egyszótagos szóban úgy is kinyílhatik, hogy a fonémák határán szét- bomlik, pl.: „e” — ház, „a” — apa. Ilyen példa azonban nem sok van. e) A sumér nyelv tartalmaz bizonyos mennyiségű zártszótagos szót. ,,en” — felső, ,,an” — ég, ,,ud” — nap. Ezek föltehetően a vallási hagyomány jóvoltából maradtak fönn. A kultikus kifejezések tartó- sabbak. A többszótagú szó kölcsönzésének irányát könnyű nyomonkövetni (a morfológiai séma alapján). Az egyszótagúakkal sokkal bonyolultabban áll a dolog. Ez esetben egyedül a szótagszerkezet válhatik a kölcsönzés forrását meghatározó ismertetőjellé. ,,An”, „en”, ,,ud” — szerkezetük szerint türk szavak. Kétszótagos szó Csekély változással ugyanaz a mechanizmus működik. a) Az ABAB képlet BABAB-bá változik egy prothesissel, amely mintegy megnyitja az első szótagot: ez gyakran elegendőnek is bizonyul: estük — gestuk (fül, A sumérban kevéssé produktív módszer. b) ABAB> BAB adam — dam — férj c) ABAB > ABA emek — eme — nyelv uzug — uzu — lúd udug — udu — szentelt eren — ere — munkás; rab d) BABAB > BABA dirig — diri — több dilig — dili — vonás, egység szu ban — sziba — pásztor A nyílt szótag átépítésekor megfordított séma működik. a) Megjelenik a magánhangzó-prothesis a szó elején. Pl. az indoeurópai pat (láb) apat-tá változik (óujgur). b) Megjelenik a mássalhangzó-prothesis a szó végén, vagy leválik az utolsó magánhangzó, szabadon hagyva a mássalhangzót. A prothetikus mássalhangzók ugyanazok, mint amelyek az indoeurópai nyelvekben működnek: ajak- és torokhangok — „v” (rövid) és,, g” (k). Ezért: amilyen fokon különböznek az indoeurópaiban a kezdő mássalhangzók, — „bút” — „gut” —, ugyanolyan fokon különböznek a türk nyelvekben a végmássalhangzók — „táv” — „tag”, „bav” — „bag”. 4. A türk nyelvek nyíltszótagos szerkezetű nyelvek hatását élték át. Érdekes, hogy a sumérban fönnmaradt egy szerkezeti turkizmus: „amar” — állatkölyök, a türöban viszont a „sumér” irányba terelt „mara” került át. Valószínűleg minden nyelvben előfordulnak efféle példák a bonyolult ellentmondásos történelem tanúságaként. Ám az eredeti szerkezet inerciója kiírthatatlan. 5. A szótag átépítése szókölcsönzéskor olyan törvényszerűség, amely a különböző nyelvekben való nagy elterjedtsége folytán magán viseli az egyetemes törvény mérhető vonásait. Az átadó és kölcsönző nyelv szótagstruktúráinak eltérése a szó deformációjának egyik legfőbb oka. Ezt a jelenséget még nem ismerték föl a lingvisztikában, amely csupán a tények megállapítására törekszik, anélkül, hogy megmagyarázná azokat. így pl. észrevehető, hogy a görög nyelv nem tűr meg a szó végén mássalhangzókat (a v, r, sz kivételével). Miért? Ezt a görög érthetetlen sajátosságának tekintik. Átvéve a betűk sémi elnevezéseit, azokat magánhangzóvégződésekkel, azaz prothesikus magánhangzókkal látták el: alev — alfa, kaf — kappa stb. A sémiek beérték az első nyílt szótaggal, az első mássalhangzót minősítve szótagalkotónak (ami gyakorta prothesis volt), a görögök viszont mindkét mássalhangzót szótagalkotóvá változtatták s megnyitották mindkét szótagot. 24
