Forrás, 1977 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1977 / 4. szám - Olzsasz Szülejmenov: Ázsia (Befejező rész) - Buda Ferenc fordítása
Az indoeurópai és a türk nyelvek struktúrájának ellentéte a legegyszerűbb példán észrevehető. Tiszta formában lehetnek szótagmodellek az ábécé betűinek elnevezései. A türk betűket így ejtik ki: ab, ag, ad stb., az indoeurópai ábécékben pedig: ba, ga, da (be, ge, de). Ez az első látásra jelentéktelen különbség a türk nyelveknek az indoeurópaiakkal való tartós kapcsolataiban kiemelkedő fontossággal rendelkezik mindkettő szókészlete szempontjából. A szótagátalakítás törvényének működése eltorzította a kölcsönzött szót. Kezdő nyelvészeknek javaslom, oldjanak meg néhány — a szótagátalakítás törvényét illusztráló — igen egyszerű feladatot. Milyen viszonyban vannak: sumér: ud — tűz, üd — nap (égitest), nap (idő): türk: ud (ot) — tűz, üd (öt) — idő, dél (12 ó.); iráni: kuda — isten; germán: got (gut) — 1. isten, 2. jó; szláv: god — 1. év (a nap visszatérésének ideje), 2. jó; ind: Buddha; sumer: id — menni türk: ut, ud, it, id, iz, et, ed, ét, oz — menj, járj; nyom (fn.) sémi: ot— nyom (fn.); indoeurópai: put, puty, pat, pjata, pod, bedro, pes, pa, ud, fut, bot, nesz, be — láb, út, gát, alj; türk: but, put, apat — láb, gát, tompor; kút, két — alj, hátsó; két, kés, kas, kaj, kel, kai, kucs, koj — mozgást jelentő igék (távozz, jöjj, fuss, gázolj át, maradj, vándorolj stb.). A táblázat kiegészítése I. M. Gyakonov „Az ókori Elő-Ázsia nyelvei rokoni kapcsolatainak problémái” c. cikkének elején bemutat egy táblázatot, amelyből ki kell tűnnie a) a sumér nyelv elszigeteltségének, b) a hurrit és az arartu nyelv genetikai rokonságának, c) az akkád, az óhéber és az arámeus nyelv genetikai rokonságának. E táblázat szerint a sumérnak az ókori Elő-Ázsia egyéb nyelveivel semmiféle érintkezési pontja nem volt. Öt szót hasonlít össze: egy számnevet, két főnevet („föld, Isten”), egy melléknévi igenevet („meghalló”), és egy mutató névmást. „Ezen a táblázaton — írja Gyakonov — egyszeriben szembeötlik a hurrit és az urartu rokonsága, ugyanígy az akkád, az óhéber és az arámeus nyelvé ... A közeliség olymérvű, hogy akár egy csekély összehasonlítási anyag birtokában is szemléletesen látható, minthogy közöttük jelentős hangtan különbségeknek nem sikerült kialakulniuk”. A szemléletesség kedvéért megismételjük ezt a táblázatot, azonban kiegészítjük még egy rovattal — a türk nyelvvel —, noha egyelőre nincsenek olyan történelmi adataink, amelyek az őstürknek az ókori Elő-Ázsia nyelveivel való kapcsolatait szilárdan alátámasztanák. A szókészlet elsőrendű tényeinek kivételével. Ázonban — arra emlékeztetve, hogy a türk nyelvek életrajzának fölidézése terén végzett munka lényegében még útjának legelején tart — erre a föltevésre jutunk. sumér hurrit urartu akkád óhéber I arámeus „három” US tumni ? salas sál os telat US, ucs „föld” kir hevr gevra ’érsz ’arsz ’ar jir* jer jár, kir „isten” dingir, demer eni inu ’ilu 'eel eloh tengri tengir dengir tener „meghalló” gestuka házi sémi szoomesaamah estugan „az” ane-ója je-su-huu, -oo-eh äne, änä, anau Milyen tanulságokat lehet levonni e táblázat megfigyeléséből! Könnyűszerrel kiegészíthetjük I. M. Gyakonov kijelentését: „Egyfelől az akkád, óhéber, és arámeus másfelől a hurrit és urartu, harmadik felől a sumér és ótörök közelisége olymérvű, hogy akár egy csekély összehasonlítási anyag birtokában is szemléletesen látható, minthogy közöttük jelentős hangtani különbözőségnek nem sikerült kialakulniuk”. 25
