Forrás, 1977 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1977 / 2. szám - ERDEI FERENC PUBLIKÁLATLAN ÍRÁSAI, LEVELEI - Levelek Nyugatról

sem. De nálunk is és Keletebbre is el nem intézett dolog a földművelői mesterséggel járó paraszt minőség, még jelentékeny történeti eseményeknek lehet forrása. S ez a szerencse. Vérszegény polgárságunk s arisztokráciánk mellett minden reménységünk csak az a népi rezervoár lehet, amilyet a parasztság képvisel. Polgárosodó fejlődésünknek érthető következménye, ha parasztságunk előlegezi és igényli azt a szerepet, amit pl. a svájci földművelő élvez és kisgazdának nevezi magát aki teheti, de ez a névleges elintézés csak annyi jelentőséggel bír, hogy az igényt és esedékességet bizonyítja, azonban erőltetése súlyos következményeket rejt: egy névle­ges és fölszíni megoldás áfiumával hátráltatja az igazi kifejlést. Svájci parasztok. Méltán lehet ideálja a mi földművelő népünknek, de következetes és felelős beszéd nem hallgathatja el az odáig vezető út hosszúságát és nehézségeit. A Nierwaldstätter tó kék vize, a környező ápolt mezőségek zöldje és kúriaszerű ékes parasztházak egy távoli álomvilágba ringattak, s tán föl nem ébredek belőle soha, ha végig nem éltem volna a magyar parasztnak iskoláját. A tagjaimban hurcolt magyarföldi valóságok azonban még az álmaimat is zavarták, könyörtelenül éberen tartottak. Eképpen csak mint a vágyak és az álmok világát viszem haza szívemben Teli Vilmos ha­zájából egy szerencsésebb tájnak a képét és egy szerencsésebb népnek az emlékét. Altdorf, 1936. jan. 9. Erdei Ferenc NAGY ISTVÁN, VERES PÉTER, PÜSKI SÁNDOR, ASZTALOS ISTVÁN, SINKA ISTVÁN, ERDEI FERENC, DIÓSGYŐR, 1943. 22

Next

/
Thumbnails
Contents