Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 1. szám - KRÓNIKA - Biczó Piroska: Bács-Kiskun Művészettörténete (1. Rész: Románkori és gótikus építészeti emlékek)
s 5. A mizsei gótikus templom alaprajza rf ° fUI g|' ó m o ................... A c V ó- -• dl t O' ...............0 i f>. » «;• J 1 O a « C> J 6. A XIII. század elején épült, második kalocsai székesegyház alaprajza. BICZÓ PIROSKA I. ROMÁNKORI ÉS GÓTIKUS ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEK A jelzett korszakok építészetének képviselői nem állnak lépten-nyomon elénk megyénk területén, hogy figyelmeztessenek arra a gazdagságra, amely hazánk más tájaihoz hasonlóan, itt is megvolt. Régmúlt élet magányos hírmondója a solt- szentimrei Csonkatorony nevű templomrom, néhány, a föld felszíne felett is mutatkozó társával együtt. A hétköznapi járókelő szinte figyelemre sem méltatja a bátmonostori katolikus templom és a kecskeméti Barátok temploma tornyába befalazott románkori faragványokat, s az akasztói templom tornyának gótikus eredetéről mit sem tud. Immáron egy évszázados kutatómunka az, amely a föld alól felszínre hozta és hozza emlékeinket. Nevezetes helyeken — Kalocsán és Bátmonostoron — már a múlt században megindultak a feltárások Henszlmann Imre munkássága révén. A két világháború között pedig Kecskemét környéki falusi templomok feltárásával Szabó Kálmán végzett úttörő jelentőségű munkát. E kétféle jellegű ásatás — jelentős központok, illetve falusi templomok feltárása — teszi lehetővé, hogy nagy vonalakban bár, de mégis képet alkothassunk megyénk területének román és gótikus építészetéről. Korai templomaink között, nemcsak a most ismertetendő emlékek, hanem az Árpád-kori Magyarország területén is rangos helyet foglalt el a Szt. István király által alapított kalocsai érsekség székesegyháza. Az újabb kutatások alapján félköríves szentélyével és egyhajós hosszházával neves, István-kori egyházaink sorába tartozott (pl. Gyulafehérvár, Székesfehérvár, Zalavár). Ezekkel együtt románkori falusi templomaink 95
