Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 11. szám - VALÓ VILÁG - Lázár István: Ördögárok
A Csörsz árka, és a dunai limes megerősítése az alföldi sáncrendszer kialakításának idején (mai térképre vetítve). Jól látható, hogy a limes erődítésrendszere ott a legsűrűbb, ahová az alföldi sáncrendszer mintegy „terelhette” a barbárok támadásait. Nem véletlenül idéztem fel bevezetőül Trója és Visegrád sorsát. Az Ördögárok esetében ugyan nem irodalmi vagy történeti művek hitelessége igazolódott, hanem a térképeké — és a szájhagyományé. S nem keresni kellett a valóságban azt, ami írva vagyon, hanem csupán hinni a szemnek. A párhuzam mégsem indokolatlan. Patay Pál a mai magyar régészet mesterei közül egyike azoknak, akik a legtöbb terepmunkát végezték és végzik. Régészeti bejelentések ellenőrzése és leletmentés, terep- bejárás és isten háta mögött végzendő ásatás mindig készen találja. Jó sok éve már, hogy egy diák leletbejelentése nyomán utazott valahová az Alföldre. Az illető faluból a bejelentővel együtt indult a határba, a lelőhely felé. Útközben keresztezniük kellett az ott igen jó állapotban megmaradt árkot és sáncot. ,,Hát ez micsoda?” — kérdezte a régész. S az ifjú magától értetődően felelte: ,,Ez? A Csörsz árka.” Ebből afalusi fiúból különben régész lett, aki később maga is részt vett az Ördögárok kutatásában. S Kalicz Nándor ma a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének európai hírű osztályvezetője, a neolitikum és a rézkor szakértője . .. Hogy az Alföldön vannak sáncok, amelyeket a népnyelv Ördögárok vagy — az ördög a szláv nyelvekben ismert neve alapján — Csörsz árkának nevez, ez köztudott volt. Eredetükkel kapcsolatosan azonban annyi különös, ötletszerű és szubjektív alapozású vélemény, elmélet alakult ki, hogy a komoly kutatók nemigen tartották e témát figyelmükre méltónak. Mondhatnánk, afféle régészeti perpetuum mobilének vélték, aminek a titka dilettánsoknak való szórakozás. Sőt még a létezését is kétségbe vonták, annyiban legalábbis, hogy nem hittek a számos különálló rész összefüggésében, egyetlen egészhez tartozásában. A lehetséges datálásnak pedig tág időhatárai voltak. A legkorábban az Ördögárok az újkőkorban keletkezhetett. Legkésőbben talán a magyar honfoglalás idején. Ez több ezer év. így azután akadt román kutató, aki azt hirdette, hogy az árokrendszert az Alföld akkori lakói vagy a rómaiak emelték a dákok ellen, közel kétezer éve. Egy lengyel vélemény szerint a magyar honfoglalás idején, ezeregyszáz éve itt húzódott a határ a lengyelek és a magyarok között. Utóbbi vélekedésről jegyezzük meg: igaz, a Csörsz árka elnevezés némi realitást kölcsönzött annak, hogy az építő szláv nép lenne; ám a Kárpát-medencében a honfoglaló magyarok által itt talált szlávok minden bizonnyal a mai szlovákok elődeinek rokonságához tartoztak, és nem a lengyelekéhez. Ennek ellenére nem tartható az a feltételezés sem, hogy a magyar honfoglalás előtti ,,nagymorva birodalom” határa lett volna itt... 55
