Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 11. szám - VALÓ VILÁG - Lázár István: Ördögárok
LÁZÁR ISTVÁN ÖRDÖGÁROK 1. Hogyan veszhet el valami, ami mindig megvolt? Trója várának, városának falaira például a feledés és a föld vastag rétegei borultak, amíg csak nem jött Schliemann, ez a zseniális dilettáns, aki bízott Homérosban, és valóban: az Iliász helyszínleírásai nyomán elindulva, diadalmasan megtalálta. Nemigen csökkenti Schliemann, még kevésbé Homérosz érdemeit — sem annak igazát, hogy mennyi mindenre jó az irodalom, milyen sokszor meg lehet bízni benne —, ha ridegen megállapítjuk, hogy valóban Trója sohasem veszett el. Mert egyrészt igaz ugyan, hogy voltak térképészek, akik tudták a helyét, és magától értetődően fel is tüntették mappáikon. Másrészt azonban ez nem vált tényleges, élő ismeretté, mert e térképeket nem, vagy csak felületesen nézték meg, és a köztudat számára Trója igenis eltűnt, meg kellett tehát keresni, fel kellett hát fedezni. (És nem mondhatjuk-e el ma már ugyanezt — Amerikáról?) Hasonló volt a sorsa nálunk Visegrádnak, a magyar reneszánsz e kincsestárának. A hegytetőn a fellegvár, s alatta a folyóparti bástya ott büszkélkedett, ha csak romjaiban is. A hegy tövében a hajdan oly fényes-híres királyi nyaralóra — ismételjük meg szó szerint, amit Trójáról írtunk — a feledés és a föld vastag rétegei borultak. Pontosabban, a földréteg nem volt vastag. Annál inkább a feledésé. Oláh Miklós esztergomi érsek (1493—1568) korabeli, színpompás — és elragadtatásában is gyanúsan pontos, tárgyszerű — leírását Mátyás király (1443—1490) 360 termes palotájáról bocsánatos túlzásnak vélték sokáig. Ugyanígy félig hittek csak a híres török utazónak, Evlia Cselebinek, aki az 1660-as években írta le az akkor már megrokkant, mégis lenyűgöző palotát. Hogyan is fért volna el a Duna és a hegy közötti keskeny földsávon az a hatalmas királyi épület, díszlépcsőivel, tágas udvaraival, függőkertjeivel? Egy kisebb, jelentéktelenebb kastélyt keresett tehát a mi Schliemannunk, a makacs Schulek János is, éveken át. És hogy nem találta, ez csak igazolni látszott a kételyeket. Míg egy téli napon, amikor a frissen hullott, vékony hóréteg sajátos módon segített felismerni a táj „szerkezetét”, rejtett vonalait, vonásait — a visegrádi királyi palota első fal maradványait Schulek annak a kertnek a végében fedezte fel, ahol évek óta lakott, ahová már gyerekkorában is évenként nyaralni vitték. Megkezdődtek, évtizedek óta tartanak és még évtizedekig el fognak húzódni a palotaásatások. Arra azonban csak legújabban derült fény, hogy maga a Schulek-féle ház is — ez az évszázadokon át lakott, de közben alaposan átalakított épület — a királyi palota része volt. Még emeleti részeiben is ott rejteznek a Mátyás kori falak, mai földszintjére szinte csak új vakolat került, külső falát hajdan ama híres kutak egyike díszítette, melyekből jeles ünnepeken bort ihatott a vándor. S a ház e században zöldségveremnek és Jomtárnak használt pincéje, feltöltés által szuterénné vált szintje pedig nem más, mint — fele magasságig földdel-törmelékkel megtelt, s ezzel eredeti térarányaitól megfosztott — gótikus lovagterem. Amit Schulek, hiába volt építész, nem ismert fel... 2. Ezek azonban: falak, épületek. Trójában is, Visegrádon is. De hogyan veszhet el egy több száz, sőt több ezer kilométeres, mély árokból és magas földsáncból álló védelmi vonal, nemcsak ott, ahol az idő majdnem vagy teljesen elsimította helyét, hanem ott is, ahol látható, ahol megvan, ahol az árokban víz van, a sánc több méter magas? Hogyan veszettel Magyarországon az Ördögárok — amikor mindig megvolt, több mint másfél ezer év óta? 54
