Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1976 / 1. szám - MŰVÉSZET - Kerényi József: Tűnődés a kecskeméti Fő-térről

A FŐTÉR LÁTKÉPE fás környezetet, fák nélkül a szép épület is csupasz. Ez a ragaszkodás az épület és fa között talán ugyanaz, mint a régi és új épületek emberileg elvárt kapcsolódása, környe­zetteremtése. Mennyivel szegényebb volna a Bánó­féle XVIII. századi földszintes házacska nélkül az új, modern környezet. Mennyivel szebb volna, ha az új köz- igazgatási, művelődési központ előtt lombos fákat ültetnének, amely alatt idő­vel sétálni, pihenni lehetne. És milyen szép volna, ha a világévek, világhónapok, hetek, napok emlékére Kecskeméten, és mindenütt legalább egy- egy fát elültetnénk. Volna helye — és értelme. * * * Ami Kecskeméten elkezdődött, csend­ben, jelszavak nélkül, a szépen öregedő házak visszafogadása a város, környeze­tünk nagy családjába, az okosan szép — de ne feledjük, a mi érdekünk. Tanultunk és tanulhatunk a házak történetéből, hogy jelenthessük: mi értelemmel tudjuk, hogy „minden kor építészete saját humanitásá­nak tükre”. 84

Next

/
Thumbnails
Contents