Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1976 / 11. szám - VALÓ VILÁG - Domokos Lajos: Putrilakók

VALÓ VILÁG

DOMOKOS LAJOS

PUTRILAKÓK

I

Tisztelettel fordulok, mint Budai Aladárné keresztkomámhoz. Mint, ahogy még sohasem kértem egy kis pénzt, de most kénytelen vagyok kérni. Mindegy, ha 2—3 száz forintot tetszik küldeni, azt is elfogadom. Élelemre kell az ünnepre. Mint 6 kiskorú gyereket tartok el, már harmadik éve le vagyok százalékolva.

Előre is nagyon, szépen megköszönöm és boldog karácsonyi ünnepeket kívánok komámnak és komámasszonynak

a Budai család.

Tisztelettel Budai Aladárné.”

Iskolásán kerek betűkkel ennyit írtak a lapra, amelyet a hajdúhadházi tanácsházán olvastam. A címzett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A levelet a Központi Bizottság titkársága néhány sor kíséretében küldte vissza a tanácsnak. Ezt korábban már egy másik is megelőzte, amelyben valóban keresztszülőnek kérték fel Budaiék az első titkárt, aki — mint Hadházon mondják — teljesítette is a kérést.

— Nem egyedi eset — mondja Nánási Zsuzsa, a tanács szociálpolitikai előadója. — Előfordult már máskor is, hogy Losonczi Pált, vagy Kádár Jánost keresztszülőnek hívták a cigányok.

A dolgot megmosolyognám, ha nem ötlene fel bennem: a cigányok nagyon lenézik, aki ünnepen nem tudja megkínálni a hozzá bekopogtatót. Márpedig a putrikban — amelyekből csak Hajdú-Biharban 2323-at tart számon a legmegbízhatóbbnak tartott 1964-es (!) statisztika — mindennapos dolog az éhezés.

— Ők tehetnek róla! — szinte hallom a lelkiismeretüket tisztának tudni akarók ideges megjegyzését.

Ennyivel azonban nem lehet elintézni a cigánykérdést.

2

Szabolcs-Szatmárban, Békésben és Hajdú-Biharban él a 320 ezerre becsült magyar- országi cigányság 25 százaléka. A hajdú-bihari putrilakók számát tizennégyezerre teszik. A megyében húsz községbe koncentrálódik a cigánylakosság 75—80 százaléka. Elsősorban Bagamér, Hajdúszovát, Hencida, Hosszúpályi, Létavértes, Nyírmártonfalva a cigánylakta helyek, és Hajdúhadház — a ,,cigányfőváros”.

Hadházon ezernégyszáz cigány, a község összlakosságának 10 százaléka ütött tanyát. Nem véletlen tehát, hogy dr. Pásztor András, a tanácselnök szakértőnek számít cigány- kérdésben:

— Hogy miért itt vannak a legtöbben? — ismétli meg a kérdésem. — Három város, Debrecen, Hajdúböszörmény, Nyíregyháza közelsége, a viszonylag nagy erdők, az összesen 1500 holdat kitevő zártkertek miatt húzódtak ilyen nagy számban éppen Hadházra. 1560 után, az első cigányok megtelepedésének idején, a háromfelé szakadt Magyarország határainak találkozásánál, mondhatni a senki földjén volt a község.

30