Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 10. szám - KRÓNIKA - Sümegi György: Bács-Kiskun művészettörténete (8. rész: Kúriától az útszéli keresztig)
KRÓNIKA BÁCS-KISKUN MŰVÉSZETTÖRTÉNETE SÜMEGI GYÖRGY 8. rész A KÚRIÁTÓL AZ ÚTSZÉLI KERESZTIG A főleg egyházi reprezentatív barokk épületek után a világi építészetről is szót kell ejtenünk. A városi lakóházak egy része már téglából épült a 18. sz.-tól kezdődően. Berendezési tárgyaik közül a mázas és máztalan szemeskemencék és az egyszerű bútorok fontosad Ilyen és hasonló emlékek területünkön élesen fölvetik a stílusművészetek és a népművészet kapcsolata, hatásviszonya kérdését. Iskolásán elfogadott nézet az, hogy a magas művészet formái-arányai leszállnak és behatolnak a népművészetbe megtermékenyítve azt. Ha azonban mélyebben megvizsgáljuk a problémát, egyáltalán nem juthatunk ilyen egyszerű képlethez. A népművészet — azon belül főleg az építkezés és a népi szobrászat — nemhogy elfogadná csupán a stílusművészetek forma és motívumkincsét, hanem esetleg már ősibb időktől őrzi azt, vagy sajátlagos igényei szerint válogat közöttük; és csak olyat alkalmaz, amely vele azonos szellemű. Nem és elsősorban nem passzív befogadó, hanem önállóan és aktívan alkotó. A klasszicista építészet (1770—1840-ig) is úgy sugározza ide a hatását, hogy erősen hasonul a helyi és a népi hagyományokhoz. Ez a stílus- korszak — nevében is jelölten — formakészletét az antik művészetből veszi. Az épületek áttekinthető és világos felépítésére törekszik. A nyugodt és egyenletes ritmusú tagolás ugyanúgy célja, mint az ellentétes irányú erők egyensúlyának megteremtése és a „takarékos díszítés”. A gyakran burjánzó, festői hatásokra is törekvő barokk ellenhatásaként is értelmezhető a mértéktartó józanság, a világos szerkezetiség és a nyugodt formaképzés művészete. A Duna—Tisza közi emlékek jól mutatják, hogy a mezővárosok a 19. sz. első felében milyen erőteljes tevékenységet fejtenek ki a világi építészetben. E körből finom részletformáikkal tűnnek ki a Baja környéki úri lakok, kúriák. Közülük legismertebb a földszintes, szabadon álló Vojnich-kúria. Páros fél pillérek tagolják a főhomlokzatának oromza- tos középrészét. Homlokzatát külön tetővel ellátott, köríves alaprajzú sarokerkély szegélyezi. A nyitottabb kerti oldalt oromzattal lezárt, négyoszlopos, kocsialáhajtó bontja meg. Pillérfejezeteit a magyar címer motívumaiból összeállított elemek díszítik. Az egész épületen, de a részlet- formákon is erősen érezni a bajai építészetet jellemző helyi ízt, a kemény vonalasságot. A Vojnich- kúria kettős pillérekkel osztott homlokzata jelenik meg néhány kisebb emléken is: a magyaros oszlopfőkkel díszített Fischoff-, valamint az Alapítvány-házon is. A városházák közül a 20-as években elkészült szabadszállási, kunszentmiklósi és a Fischer Ágoston tervezt régi kiskunhalasi épület emelhető ki.2 Színházat Kecskemétre nagy drámaírónk, Katona József tervezett, amely sajnos nem épült föl.3 A kor iskolaépületei közül fontos a magasföidszintre emelkedő kétemeletes kecskeméti kollégium (Hofrichter József műve), melynek 5 tengelyes, enyhén kiemelt középrészét két 6 tengelyes oldalrész kíséri, míg a középső rizalitot4 6 díszes fejezetű, lapos ion pillér tagolja. Eredetileg ebben az épületben volt elhelyezve a Szánthó síremlék, melyet Szánthó Márton, volt kecskeméti főbíró iskolapártoló özvegye, Kuthy Julianna készíttetett családja tragikus kihalásának emlékére. A könnyen megfejthető tartalmú Ferenczy István művet a klasszicista szobrászat legjelentősebb helyi emlékének tartják.3 Mivela19.sz. első felében a nagyütemű városi, ill. világi építkezések kerültek meghatározó túlsúlyba az egyházival szemben, természetes, hogy a városképeknek jelleget adó, ma is fontos lakóházak sora ekkor épült. A legtöbb Baján, aztán Kecskeméten, Kalocsán és Kiskunfélegyházán. A városok képéről, települési szerkezetéről hiteles és elég pontos fogalmat alkothatunk a korabeli térképekből és az ábrázolásokból. Ez utóbbiak a városi céhek számára készített szabaduló vagy mesterleveleken maradtak ránk. A csoport legelső darabja lehetett a csak említésből ismert kiskunfélegyházi városkép, amelyet Kotzka István félegyházi születésű rajzoló metszett.6 Az 1796 előtt keletkezett Kotzka rajz után készülhetett a GIB. AM. monogramos kiskunfélegyházi kovács, lakatos és bognár céh levele, mely ion oszlopos, copf keretelésben, zsúfoltan mu94
