Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 10. szám - KRÓNIKA - Sümegi György: Bács-Kiskun művészettörténete (8. rész: Kúriától az útszéli keresztig)
tatja be a városi házak tömegét. Kecskemét középkori eredetű halmaz szerkezetét leginkább a takácsok 1830-as rézmetszetű céh-levelén láthatjuk, mely K. felől ábrázolja a várost. Korábbi és igen jó művészi színvonalú alkotás a kovácsok céhlevelének városképe (metszete, Prixner Gottfried, 1806), valamint az ugyancsak D-i nézetre komponált kép a molnárok mesterlevelén A fontiekhez hasonló városképek maradtak ránk Baján és Kalocsán is. Hogy a mezővárosi építészet szinte azonos volt a népivel, azt az első kecskeméti metszet, a Prix- neré jól mutatja. Léckerítéssel körülvett, kisebb és nagyobb zsúpfedeles, kör- vagy négyszögletű nyílásokkal ellátott parasztházak sorakoznak rajta egymás mellett. Az előtérben ábrázolt hatökrös szekér, a bikát kergető kutyák, a libák, a zsákoló ember, a gémeskút, máshol szélmalmok — egyaránt a város mezőgazdasági — paraszti jellegét hangsúlyozzák. Erről az életkörről a népművészet emlékei is vallanak. A népi építészetről csupán annyit említek ,8 hogy a már a középkorban kialakult, alföldi háztípus szinte változatlanul élt a 19. sz. közepéig. A lakóépületek zömét ilyen parasztházak alkották. Kiemelkedő emlékek a csoportból: Petőfi ÚTSZÉLI KERESZT A MONOSTORI ÚTON, MATKÓ PUSZTA MELLETT RÉSZLET A VOLT MONOSTORI ÚTON FÖLÁLLÍTOTT KERESZTRŐL (MA A KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF MÚZEUMBAN) KECSKEMÉT A XIX. SZ. ELEJÉN DÉLRŐL. RÉZMETSZET. RAJZOLTA: SZOKOLAY HÁRTÓ JÁNOS, METSZETTE KARACS FERENC, PEST, 1829. 95