Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 1. szám - Kiss Benedek: Versek (Taposs, ifjúság istene: Hébe; Létem, temetőm)
KISS BENEDEK TAPOSS, IFJÚSÁG ISTENE: HÉBE! Ha hébe-hóba Hébe belelép a hóba: terem, terem a hóvirág bokra. S ha hébe-hóba Hébe belelép a tóba: virít, virít a tavi rózsa. S amikor Hébe rátoppant valaki ember szívére, mert látja: kopár szikla: lázba, pírba csattan, fölvérzik nyomban a szerelem sebrózsa-csalitja! LÉTEM, TEMETŐM Fejemet, ím, már fölemelem — néztem lefelé soká, soká! Néztem földemet, földem porát, el amivel majd keveredem, naponta fölhúrozott életem rezgése hogyha végképp szűnik. Láttam mécsvirág-gyúlást, búzavirágos tengerszemeket, földalattjáró csont zöld periszkóp-csápjait, s éreztem: sütnek a vadrózsalángok, pipacsos mezőtüzek, mert alájuk vér feketedett, mert valaki lakik a gyökerek lábujjhegyénél, liftezve szárak szűk kürtőiben ki föl-le jár. 3