Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 1. szám - Serfőző Simon: Versek (Munkában, Olvasmányom, Már csak)
Tépdess, szél! hazám ez, viharok-nyilazta Duna—Tisza-táj, lépteim esőjét itt issza be a mindig-szomjas homok, ahol a rózsából is betyár szomorodik, hol a szőlők fájdalom-feketén boronganak, de méz-sárga jáspist ragyogtat már szomszédos tőkéken a remény. Itt lengek lobogó jelképeimmel, élek fönt lentiek magvas szivén, s nem futhatok már el soha innen. Kócolok sörényes, buksi mezőt: Ide zúg, ide lejt, ide tér minden — munkám ez, szerelmem, létem, temetőm! Fejemet lassan hát fölemelem. SERFŐZŐ SIMON MUNKÁBAN Vasdarabbal loholtam, vasvödörrel. Hánytam a piszkos gyár mögött a szemetet, amiben kapartam, mint a csirke. Nem tudom megtagadni, hol éltem, hogy a lapát tanított meg, hogyan kell bánni vele. Munkában, szerszámok közt nevelkedtem, s nincs ellenkezés bennem: tegyem én is, amit ők tettek, a dolgok nyelvén beszéljek.
