Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1976 / 4. szám - MŰHELY - Nádasdy Kálmán: Élni segítő zene

nagy Nevelőt, Addig nem érthetjük meg fejlődésének útját sem, amíg ki nem ragadunk legalább EGY ARCOT a ,,régi emberek” visszajáró, Kodályban újraélő seregéből. Tudtommal sohasem emlegetik Kodály szellemi rokonságát egy igazi „TANÍTÓŐSSEL” — akinek pedig három neve is volt. Már látjuk az arcát — igen, ő az: ÁMOS KOMENSKY, a „Morva Testvérek” püspöke.

Magyarországon, a XVII. század közepén nagyra tartották ezt a cseh írót, aki a Rákócziak vendég-tanáraként négy évet töltött Lórántffy Zsuzsanna sárospataki iskolájában is 1650—1654 között a „VILÁGOSSÁG MŰHELYÉVÉ” reformálta a pataki gimnáziumot. Ostorozta a magyar „nemtörődömséget”, legfőbb hibánknak a tunyaságot tartotta, akár csak Ady. „ŰZZÉTEK EL A TUNYASÁGOT, MAGYARJAIM!” — így kiáltott föl egyik sárospataki beszédében. Ez a prófétikus, zsoltáros költőnevelő latinosán COMENIUS-nak hívta magát, s azért használta pedagógiai könyveiben a nemzetközi latint, hogy emberjavító tanai jobban terjedhessenek Európa minden országában.

Élete alkonyán, Hollandiában fölfedte HARMADIK NEVÉT, az igazit. SZEGES JÁNOSNAK született Komnában, székely határőrök sarjadéka volt és így vallott saját sorsáról:

„Egész életem vándorlás volt, hazát soha, sehol nem találtam.”

Oly korban élt, mikor

„Bújt az üldözött, s felé Kard nyúlt barlangjában —”

De még akkor is, az üldözött árvaságban is: COMENIUS, A „NEVELÉSTAN ATYJA” — menekülve a harmincéves háború szörnyűségeiből rendíthetetlenül hitte, hogy az elvadult emberiséget JOBB ISKOLÁVAL és bölcsebb neveléssel meg lehet változtatni. És erre a meggyőződésére szánta rá életét. Utolsó, Patakon írt könyvének már címe is hitvallomás és örökség: „GENTIS FELICITAS” — „A NEMZET BOLDOGSÁGA”.4

Megkerülhetetlen most már számunkra a kérdés: mikor ismerhette meg Kodály Comenius munkásságát? Lehet, hogy az EÖTVÖS KOLLÉGIUMBAN — tanulmányozta Comenius hagyatékát. Bár erre semmi bizonyíték sincs. Biztos azonban az, hogy 1930-BAN figyelmeztette növendékeit a „NAGY CSEH NEVELŐRE”, A GYERMEKI LÉLEK FÖLSZABADÍTÓJÁRA.

Jelen voltam azon az órán, amikor Kodály Comenius iskoláskönyvéről, az „ORBIS PICTUS”-ról (A látható világ) szót ejtett. Ez a könyv merész újítással a lélektelen megoldás helyett, KÉPEKKEL KÍSÉRT SZEMLÉLTETŐ MÓDON kezdi el a gyermekek tanítását — joggal tekintik ma is a PEDAGÓGIAI REALIZMUS úttörőjének.

Egyébként még GOETHE ELSŐ ,,ÁBÉCÉ”-JE — amiből olvasni tanult — sem volt más, mint Comenius akkor már SZÁZESZTENDŐS öreg könyve’„ A látható világ”.

Meglepőbb ennél, hogy Comenius gyakorlati és morális tanácsai úgylátszik elévülhetetlenek: még háromszáz év múltán is felbukkannak Kodály neveléstani gondolatai ban. Példa rá néhány Comenius-idézet:

„A megismerés élére az ÉRZÉKELÉST kell helyeznünk, ezt követi az ÉSZ —, akkor az iskola nem taposómalom, hanem játszóhely, aranypalota, gyermekotthon — sőt valóságos földi paradicsom lehet”.'

Egészen modern az az elképzelés, ahogy Comenius „SCHOLA LUDUST", afféle iskola-színdarabot, vagy „iskolai játék”-sorozatot készített sárospataki iskolareformja: a „MINDENTUDÓ (PANSZOFIKUS) ISKOLA” számára. Ezeket a diákok elő is adták (psychodráma). Komoly gondot fordítottak a zene oktatására — Comenius ebben is

63