Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 3. szám - VALÓ VILÁG - Berey Katalin: A falusi lakáshasználat változásai
BEREY KATALIN A FALUSI LAKÁSHASZNÁLAT VÁLTOZÁSAI Hatalmas irányú építési mozgalom folyt le falvainkban az elmúlt évtizedben. Emögött gazdasági és társadalmi átformálódás rejlik. A közös gazdálkodás értelmetlenné tette a jövedelmeknek föld vásárlására való fordítását. így állhatott elő, hogy a mezőgazdasággal foglalkozók számának csökkenése és a falvakból való tömeges elvándorlás az építési mozgalommal egyidőben jelentkezett. Évszázadok óta először, elsősorban saját élet- körülményeinek megjavítására használhatta fel munkájának ellenértékét. 1973-ban 85 211 lakás közül 57 217 épült magánerőből. Mintegy 40 000 volt a családi ház, amiből 34 478 a községben épült. A községek lakásépítése túlnyomórészt az ott élő kisiparosok, kőműves mesterek közreműködésével történt. A több, mint 10 éve tartó építési hullám nemcsak a falvak építkezéseihez kínál sok tanulságot. Az ezzel összefüggő kérdésekre kerestünk választ az Agrártudományi Egyetem kutatómunkája keretében végzett felmérésünkkel, melyben 18 község 178 — az utolsó 10 évben épült — lakóházának vizsgálata, lakóival folytatott személyes megbeszélés során a mai falusi életvitelt, lakáshasználatot, a lakásokkal szembeni tényleges igényeket kíséreltük meg felderíteni. Értékelő munkánkban arra az adathalmazra is támaszkodhattunk, amelyet Halász Péter az Agrárgazdasági Kutatóintézet munkatársa jegyzett fel a falusi lakáshasználattal,a tisztaszoba-kultusszal foglalkozó felmérései során. A falvak kiválasztásánál elsősorban a falvak nagyságát vettük figyelembe, de ezen kívül tekintettük a lakosság foglalkozás szerinti megoszlását, a település közműve- sítettségét, infrastrukturális ellátottságát, közlekedési viszonyait. A falvak közt volt az 500 lakos alatti kisközség, Tésa, az 1047 lakosú Tereske, az 1530 lakosú Nagyvisnyó. A közepes nagyságú falvakat a 2488 lakosú Vál és a 2786 lakosú Bélapátfalva képviselte. Nagyközség a 6920 lakosú Lőrinci és az 5670 lakosú Ernőd, és óriásfalu a 10 139 lakosú Jászárokszállás. Igyekeztünk olyan mezőgazdasági településeket is vizsgálni, ahol a mezőgazdasággal foglalkozók aránya 50% felett volt; de átmeneti jellegűeket és iparvidékhez kapcsolódóakat is, melyeknél az iparban foglalkoztatottak aránya rendszerint meghaladta a 60%-ot. A kiválasztott 18 falu 178 lakóháza néhány alaptípus variációit képviseli. Az eddig kapott adatok egyezései, a változatok kis száma és kismérvű szóródása lehetővé teszi, hogy a valóságot jól megközelítő képet rajzolhassunk a falusi lakásépítés és lakáshasználat jellemzőiről. Falun élni A lakóház elrendezésével szembeni igényeket a falusi élet jellemzői és változásai határozzák meg elsősorban. Falun élni az ország gazdasági életében betöltött egyfajta szerep önkéntes vagy kénytelenségből való vállalását jelenti. A lakással szembeni követelmények elválaszthatatlanok az otthon végzett mezőgazdasági tevékenységtől. Meg kell állapítanunk, hogy ez a falun lakás életformájának még hosszú időn át jellemzője lesz. Az 1972-ben végezett statisztikai adatfelvétel szerint 1 600 000 körüli háztáji gazdaság működik, melyeknek fele tekinthető csak hivatásszerű mezőgazdasági üzem43
