Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1976 / 3. szám - II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulóján - Iványosi Szabó Tibor: Kurucok és cívisek (Tanulmány)

mozgalommal való kapcsolatairól eddig még ismeretlen tényeket, adatokat tárhatunk fel.

A városi tanácsot a sikeresen kibontakozó szabadságharc és a fokozatosan növekvő rác fenyegetés együttesen késztette arra, hogy felmérje a város katonai erejét. Ennek érdekében 1704. február 22-én utasítást adott ki az egész városra kiterjedő összeírás elvégzésére. Ennek értelmében :

,,1. Tartoznak Conscriptor Uraimék, kiki rendelt uczájában levő rendelt házakhoz külön-külön be menni, és az ott levő Gazdát, Fiát, Attyafiát, akár Sei lérét ta- láloann hit szerént examinálni, hányán mentek volna azon házbul az hadak közzé?

2. Ha penig ment, micsoda rendbéli? Gazdája é az háznak, vagy Fia, vagy Attya- fia, vagy Sellére.

3. Annak is szükséges végére menni, ki ezre alá ment,es ki Hadnagya Seregébe, es actu ott vané?

4. Hányán maradtak még azon háznál lakosok, es micsoda rendű Személlyek, Kik alkalmatossak lennének tovább való hadakozásra?

5. Annakis szorgossan végére kell menni minden házaknál, ha találtatnak ollyan Személlyek, kik noha még hadban nem voltak, Kezeket bé adták, az elmenetelre, Kiknek ki ezerébenn?

Az összeírás a megadott szempontok alapján elkészült. Sajnos a 18 tized közül csak az első ötnek az adatai maradtak meg. A nagyon gondosan végzett összeírás így is lehetővé teszi, hogy Kecskemét felnőtt férfi lakosaira vonatkozóan néhány fontos megállapítást tegyünk.

Az adatok összegzése után láthatjuk, hogy az öt tizedben 249 felnőtt férfi volt alkalmas katonai szolgálatra. Közülük 205 adófizető (gazda) vagy annak családtagja, 34 zsellér, 7 rideg, 3 iparos. Alkalmatlannak nyilvánítottak 61 férfit. Közülük 55 adófizető vagy annak családtagja és 6 zsellér. Alkalmatlannak minősült tehát a férfiak 20%-a Ezek öregek (Köztük Koncz Lukács pl. 112 esztendős) vagy nyomorékok és súlyos betegek. Az alkalmasság megállapításánál elég szigorúan járhattak el. Ezt igazolja a 4. tized 6. sorszám alatti bejegyzése is: „Laczi István alkalmatlan, fia alkalmatos, ha meggyógyul, most halálos beteg.” Figyelemre méltó, hogy 1704 legelején a katonai szolgálatra alkalmasak 15,6%-a már katona. A város egészét tekintve ez kb. 140 főt jelentett. A kurucokkal való együttműködés készségét ez is bizonyítja. Az összeírok azt is rögzítették, hogy az öt tizedből addig hárman vesztették a harcokban életüket, közülük ketten Hadar Mihály és Szána György János nevű ridegje Halas melletti csatában 1703 október elején.

A statisztikai összesítés elkészítése és az egész városra való kivetítése útján megállapíthatjuk, hogy Kecskeméten a szolgák és cselédek nélkül a felnőtt férfi lakosság száma 1116 lehetett. A közülük katonai szolgálatra alkalmasak száma pedig kb. 900 volt. Szintén figyelemre méltó tény, hogy az 1704. februárjának végéig hadbavonulók 77%-a adófizető vagy annak családtagja! Ez is igazolni látszik azt, hogy az első hónapok nagyon súlyos anyagi terhei ellenére a cívisek még bizalommal voltak a függetlenségi harc és annak katonái iránt. Ez a bizalom csak akkor rendült meg, amikor azt tapasztalták, hogy a felkelők által felidézett rác támadásokat azok nem tudják elhárítani, az élelmezéssel és a katonaállítással kapcsolatos követeléseik pedig egyre nőttek.

1704 tavaszáról fennmaradt egy másik összeírás is, amely újabb következtetések levonását teszi lehetővé. A 18 tizedből ugyanis tizenháromnak az adatai rendelkezésünkre állnak. Az összeírás első ívének szövege így kezdődik: „Kalocsa János Uram Tizedgyébül mentenek el kurucz- ságra, szám szerint, minden háztól fel tévén a haznak gazdajat.” A feljegyzések szerencsére nemcsak a ház gazdájának, hanem a katonának beállott személyek nevét is tartalmazzák. Ezen felül is több hasznos információt. Megtudjuk pl. hogy Pap István, Warga Ferenc, Senati István és Nagy Péter „magatul” ment, azaz saját házából egyedül a gazda ment el. Az ese6