Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 12. szám - Németh László írói pályakezdésének 50. évfordulója - Grezsa Ferenc: Egy gondolat története (Németh László és a népoktatás)
GREZSA FERENC EGY GONDOLAT TÖRTÉNETE Németh László és a népoktatás I Németh László már a Tanú írása közben fölismerte, milyen szakadék tátong az ország lakosságának népi többsége és a művelődés között. Az 1934-ben készült cikk, A nép Eötvös Kollégiuma az első tanulmánya, mely a népi tehetségmentés gondolatát fölvetette. u> „Adjanak össze a nép barátai annyi pénzt, amennyiből tíz-húsz tehetséges parasztfiút egy évig tarthatunk magunk mellett Budapesten vagy Budapest közelében. Én szívesen hozzájárulok, s hetente egy délutánt is eltöltők közöttük, könyveket mutatok nekik, történelemre, biológiára tanítom őket...” — javasolta. Utópiát akart gyakorlattá átváltani: telepen, kis vidéki birtokon megvalósítani a minőség képzésére hivatott Eötvös-kollégium eszméjét. Nem az állam közreműködésével, hanem a társadalom lelkesedéséből. A vágyálom a „két sors közé szakadt” őstehetségekre vonatkozott, hozzásegíteni őket, hogy „csodabogarakból a nép vezéreivé válhassanak”. Tervezetét a népből fölszivárgó elit számára készítette, belőlük szerette volna hat-hét év alatt százötven-kétszáz emberrel teleszórni az országot. Pedagógiai elképzelései kitűnőek: a tanulás és a munka összekapcsolása, a jólét és a munkátlanság erkölcsromboló viszonyaival szemben az eredeti életforma megőrzése — egyelőre azonban még a „tehetségek iskolája” szűk keretei között. Az író javaslata hat esztendő múltán kap visszhangot. A KeletNépe1940. március 1-i számában jelenik meg Németh László levele és Móricz Zsigmond cikke a Magyar írók Első Népfőiskola Községéről <2). Tíz író fog össze, hogy a Bűn színterén, a Törökvész utcai villában a népfőiskolái mozgalom reformjaként mintakollégiumot létesítsen. (Boldizsár Iván, Darvas József, Erdei Ferenc, Féja Géza, Illyés Gyula, Kerék Mihály, Kovács Imre, Németh László, Szabó Pál és Veres Péter.) Az értelmiség körében megindul a gyűjtés; Németh László fölajánlása minden évben november 1-től március 1-ig a villa átengedése s 1500 pengő. Az ő munkája a tanterv is (3), mely népfőiskolái előadóképző kísérleti iskola számára készült, e tantárgyakkal: Magyar önismeret (eredet, múlt, nagy emberek, néprajz); A haza gazdasági és társadalmi viszonyai (világgazdaság, termelés, állam, feudalizmus, kapitalizmus, szocializmus); Jogismeret; Magyar tájak; A falu kultúrélete; Egészségtan. Délelőtt látogatások üzemben, gazdaságban, hivatalban, délután négy óra előadás, majd a féléves kurzust faluvezetői diplomát adó vizsga zárja le. A belső élet a kollégiumban demokratikus keretek közt zajlik (népfőiskolái tanács, a tanulók községe), a kiválasztás három-négy napos megfigyelési időszak után történik. A tervezet egy meglevő forma — a népfőiskolái mozgalom — ideáltípusát körvonalazza. Már nem az elképzelés utópisztikus, hanem a megvalósíthatóság föltételezése. A tervekbe a hatalom szól bele: elkészül a népfőiskolái törvény, amely a huszonöt fő alatti intézményeket zugiskoláknak minősíti. <4) Az író csalódása kettős: „Népfőiskola: megint egy szó, amelyért sok gúnyt kell ma a tervezgető íróknak viselniük. Magam sem tudom, nem a bukástól óvták-e meg őket, akik kísérletüket letiltották.” <6) E fölismerés után fordul Németh László figyelme a „vásárhelyi példa”, a tanyai kollégium felé. Németh László Móricz országjáró útja közben (e>, a Bethlen Gábor Gimnázium önképzőkörének meghívására jut el Hódmezővásárhelyre. m Az irodalmi esten két írását 27
