Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 12. szám - Németh László írói pályakezdésének 50. évfordulója - Németh László: Pusztuló kertek
széimben is kivirágzott. A kert mint az intenzív mezőgazdaság jelképe, nemcsak Magyarország neve elé került oda, de fedőneve lett a minőségi elvnek, melyet a mi hazai szocializmusunknak már az elgondolásában is biztosítani iparkodtam volna. A Tanút Kecskeméten nyomták, s a nyomda vezetője, a sakkmester Tóth László, aki azóta már utcát is kapott a szülőhelyén, azon volt, hogy városát, az ottani kertészkultúrát s a leghíresebb kertfanatikusokat is megismerjem. Nyomdájának egyik kiadványa ismertetett meg Mathiász János életével, akinek a cserépben tenyésztett szőlőtöveiből a filoxeramentes alföldi homokon virágzott ki a magyar micsurinizmus. Amit itt láttam: a gazdálkodás új, művészibb módja, s mindaz, amit az élet más terein sugallt —kert és költészet kisfiú koromban kötött frigye — volt, ami nemcsak a Tanú magyar utópiáinak, de szellemének is ihletője lett. S még valaminek, ami következményeiben sokkal súlyosabb volt. Az egyik felsőgödi nyáron leptem meg azzal a családom, hogy én is kertész, vagy ahogy mondtam,,.farmer” akarok lenni, egy olyan-féle kertben — mint amilyeneket Kecskeméten láttam — építem meg, az akkor már veszedel mesen tornyosuló özönvízre a magyar ,,Noé bárkát”. Emlékszem apám kézlegyintésére, amely ezt az emberismeretét elképesztő tervet fogadta. Én azonban komolyan vettem ezt a jelképesnek is szánt, nem annyira ki-, mint jövőbevonulást. Hogy menynyire, egy csomó szépirodalmi művön kívül (Villámfénynél, Bűn, Cseresnyés, Győzelem, Mathiász panzió) viszonylag zavartalan házaséletünk első megtorpanása is bizonyítja. De nem akarom a jól ismert port föleleveníteni, inkább csak kertjeim történetében elhelyezni. A Tanú megszűnésekor ebben a kertész háborúban is kínálkozott valami kompromisszumféle. A Tanú utolsó évéért egy hold erdőirtást kaptam, Móricz Zsigmond, Sárközi György és Tóth László szomszédjaként, a kisnyíri parcellázáson Kecskeméten. De akkor már megvolt a Törökvész úti ház, én magam a szívemmel sínylődtem, s egy-két pajorirtó lerándulás a feleségem kedvét is elvette a kisnyíri távgazdálkodástól. A feladott Cseresnyés így csak mint színdarab élt tovább. Elszakadtunk a varázsát vesztő Felsőgödtől is, a világválság ide is kihozta a gondot. Ahogy a kirajzottak gyermekei polgáriba, gimnáziumba járókká serdültek a bejárás, vasutazás egyre terhesebb s költségesebb lett; ki visszaköltözött, ki elkedvetlenedett, hogy a háború után, mint a legtöbb főváros körüli telep ez is zsúfolt előszobájává legyen a fővárosnak. A mi házunk is régen eladódott, kertje megvénült, csak a nagyra nőtt szomorú epret bámuljuk meg a rézsűjén, ahogy temetőbe menet a kerítésen betekintünk. Az eszmék azonban szívósabbak a lehetőségeknél. Redőnyleeresztés előtt mégis csak elkerültem egy kedvemrevaló kertszövevénybe, nem mint látogató, hanem mint egy közel kétholdas parcella tulajdonosa. A 42-es szárszói konferencián — az első, lelkesítőn — az érintkezés egy új, magunk nevelte ifjúsággal megint megolvasztotta a távolságot a gondolat s a megvalósítás közt, s minthogy a konferencia résztvevői közt Gulyás Pál is ott volt, aki rég mesterkedett, hogy a maga cirkulusaiba bevonjon, ráálltam, hogy az ő kedves Bocskay kertjében valósítom meg, amit Kisnyíren feladtunk. Nyár végire meg volt véve a szőlő, télen nyugdíjaztattam magam, s hogy váratlanul a pusztai tanítónő is kiment a házból, nem volt akadálya, hogy a tavaszt már odalenn fogadjam. Ez a Bocskay kert sajátságos képződmény volt, a század elején, ha jól emlékszem vasutasok alapították, de kijárt oda akkor már mindenki, aki a debreceni sivárságból a hajdani Fazekasok, Diószegiek utódjaként, egy növényi lehelettel átlengett világba kívánkozott. Az erdőkkel körülvett háromszáz holdon (melynek állandó lakója csak néhány zsellér család) volt egy húszholdas nagybirtok is; a legtöbb jószág azonban, mint a Gulyás Pálé, egy nyíl, ezer négyszögölnyi; az övék bizony inkább csak pénz- és csemetetemető, de a legtöbb, a sógoráé például a gyermeki s gazda örömön túl csinos mellékjövedelmet is hozott. Amit mi megvettünk, a nagyobbak és mutatósabbak közül 6
