Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 11. szám - MŰVÉSZET - A naiv művészetről - Berki Viola: "Naivnak születni kell…"
GYŐRI ELEK: TÉL BERKI VIOLA: „NAIVNAK SZÜLETNI KELL .. ” Nagyon nehéz dolog a naiv művészek és a hivatásos művészek közti lehetséges művészi tapasztalat- cseréről beszélni. Még gondolkodni is nehéz a témáról. Azért nehéz, mert szerintem más az útja egy hivatásos művésznek és egy naiv művésznek. A naiv művész készen, teljes fegyverzetben születik, művészetében nincs fejlődés és hanyatlás, nincsenek stílus-korszakai sem. A tanult művész hosszas, fáradságos munkával jut el egyéni stílusa kialakításához. Útja mindvégig tudatos. Korunk műtörténészeit és művészeinek egy részét foglalkoztatja a kérdés. ,,Kell-e egy művészpályára készülő fiatalnak tanulnia a szakmát (hagyományos értelemben), vagyis vegyen példát a naiv művészekről és ne tanuljon, hanem csak tudjon? Az elmélet emberei szívesen hivatkoznak a rajzolgató gyermekre és ennek csalhatatlan biztonságára, ahogyan műveit létrehozza. Szerintük, ha ezt a szemléleti el nem rontottságot át lehetne menteni a felnőtt korra,az a művészet nagy nyeresége volna. Agya- korlat szerint ez az út nem mindenki számára járható, mert a csodásán rajzoló gyermek később esetleg nem akar művész lenni, vagy ha akar is, a tanulás, a szakkör, a főiskola kiirtja belőle hajdani erényeit. Miért nem válik a jól rajzoló gyerek naiv művésszé: vagy miért nem lehet őt abban segíteni, hogy azzá váljék? Azért, mert naiv művésznek születni kell. A naiv művész befejezettségét mutatja az is, hogy sokan közülük csak öreg korukban fogtak faragáshoz vagy festéshez, műveikbe sűrítve egy élet mondanivalóját. Persze vannak olyanok is, (mint Dudás Juli), akik gyerekkoruk óta rajzolnak, festenek; de ezeknek a későbbi munkái alig térnek el a gyermekkoriaktól. A mostanában mind gyakrabban megrendezett amatőr művészek kiállításán is felfedezhetünk egy-egy gyöngyszemet; egy-egy naiv művész kiemelkedő munkáját. Papíron ezeknek alkotója is amatőr mű66
