Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 10. szám - MŰVÉSZET - Pavlovits Miklós: Két évad Kecskeméten
KÉT ÉVAD KECSKEMÉTEN Az új minőség megjelenését mindig szellemi csatározások és viták kísérik. A színházművészetben is így van ez. Az aktuális igazságokat hangoztatok és a megmerevedett, uralkodó stílus képviselőinek harca azonban végül is összegzi az ellentétes nézeteket. E folyamatnak lehetünk tanúi napjainkban. A viták zsarátnoka idestova két éve izzik a magyar színházi életben. A lapokban, folyóiratokban megjelenő kritikai nézetek az udvariasság és a józan okfejtés köntösét öltik magukra, de szenvedélyes tűzzel lobognak a társalgókban és a szakmai körökben. A támadások célja általában a magyar színházi struktúra számos hibája — és az ezekből következő mindennapi realitás. Megjelenési formáját pedig sokan a Budapest — vidék ellentétben vélik felfedezni. Ez a szembeállítás mesterkélt. Az igazság az, hogy az utóbbi években néhány vidéki társulat tehetséges fiatalokat egyesített és új játékfelfogást, eleven színpadi valóságábrázolást teremtve magára vonta a közönség és a kritikusok figyelmét. Ebből még nem i s támadt volna akkora égzengés, ha minderre nem épp a fővárosban, a Nemzeti Színház színpadán derült volna fény — még 1974 decemberében. A kaposvári színház Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja című drámájának, a szolnokiak Csehov Három nővérének és a kecskemétiek Don Carlosának egymást követő előadásai olyan feltűnést keltettek, mint egy Brook- vagy Tovsztogo- nov-bemutató... A kecskeméti Katona József Színház, amelynek produkciói a hetvenes évek elején még alig-alig örvendeztették meg a hozzáértőket, 1974-ben egyike lett az ország színházi megújulását képviselő társulatainak. Milyen körülmények játszottak közre a jól érzékelhető, gyors változásban? A fővárosi sikert egy egész évad munkája készítette elő. Miszlay István igazgató — Ruszt József főrendező — Angyal Mária és Szőke István rendezők 1973 őszén mutatkoztak be Kecskeméten. A csaknem nyolcvanéves hagyományokra épülő színház megváltozott szelleme csak a megélénkült társadalmi figyelem és törődés fedezetével bontakozhatott ki. A megyei párt- és tanácsi vezetés támogatása szolgáltatta a ,.tőkét” az igényesebb művészi munka alapjainak lerakásához. Az új Kelemen László stúdió- színpad, az átalakított színházi társalgó, a modernizált öltözők, a korszerű akusztikai és világítási berendezések, a színészlakások és a bemutatók számának tízre csökkentése teremtette meg az elmélyült műhelymunka legfontosabb feltételeit. Megváltozott alkotói körülmények, a hagyományok tégláiból újraépítkezni kívánó színházvezetés, lelkes, eredményeket felmutatni kívánó színészek: e három összetevő határozta meg a színház meg- újhodott belső arculatát. Az igazgató tapasztalt színházi szakember, a főrendező már ismeri a várost, sikeres Shakespeare- kísérleteinek a kecskemétiek tapsoltak először. Miszlay István és Ruszt József saját törekvéseikhez csatlakozó színészeket, főként fiatalokat „hoztak” magukkal. Pécsi Ildikó, Szakács Eszter, Farádi István, Szilárdy István, Tolnai Miklós, Trokán Péter és a többiek friss tehetsége és újító szándéka hatására felélénkültek a „régiek” is, és néhány hónap alatt kialakult az új társulat... * A megporosodott előadásmód megújítására szerveződött társulatok a „sztárok” egyéni alakításaival szemben az együttes, összehangolt játékra helyezik a hangsúlyt. A moszkvai Művész Színház, Hevesi Sándor Tháliája vagy a párizsi Teatre de Vieux Colombier egyaránt olyan darabokkal indult és oly felfogásban szerveződött, amelyekben a statiszták és a mellékszereplők a főszereplő egyéniségek egyenrangú társai. Az együttesekben jelentős szerep hárul a rendezőkre. A darabok szín reál lítását a megszokottnál több próbával, elmélyültebb munkával készítik elő és az előadásokat egységes stílus és egyértelmű mondanivaló jellemzi. Kecskeméten sem történt másképpen. Az alapozó első évad legsikerültebb darabjai azok, amelyekben a rendezők a játék örömteli vállalására késztették a színészeket, akik képesek voltak feloldódni a színpadi egymásrautaltságban. Ruszt József évadkezdő Shakespeare Troilus és Cressidája, Kertész Ákos Névnapja Miszlay István rendezésében, a Szőke István által színpadra állított Kleist Heilbronni Katica vagy Ángyai Mária Déry—Presser Pop- fesztiválja tiszta játékstílussal, egységes nyelven megfogalmazott alakításokkal aratott országos sikert. A megérdemelt elismeréseket következetes társulatnevelői munka alapozta meg. A világszínház legkorszerűbb törekvéseire figyelő rendezők körültekintő és a fejlődés szempontjait is érvényesítő szerepválasztása a' színészektől legjobb képességeik kibontását igényelte. Viszonzásképpen nagyobb fegyelmet követelhettek a próbákon és minden előadáson; a premiertől a huszadik estéig, illetve a vidéki fellépésekig. 82
