Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 9. szám - Kocsis István: Bethlen Kata (Monodráma)
Rhédey Ferenc, Rhédey László, Toldalagi Mihály, Toroczkai Zsigmond, református püspök Szigeti Gyula István, enyedi professzor Borosnyai Zsigmondi! Rabságba hurcoltattak, s kegyelmetektől egyéb ki nem tellik, mint hogy fejeiket jó mélyre válluk közé behúzzák!! Okát se merik tudakolni rabság alá vettetésüknekü ... A könnyhullatást hagyják az asszonyokra, ahhoz ők jobban értenek! Melyikük merte itt elsírni, látjuk-e többször egymást, avagy mi is rabságba hurcoltatunkü Kardjuk nincs, embereik nincsenek kegyelmeteknek!! Be a várakba vagy fel a hegyekbe, míg össze nem szedik az erejüket, ahelyett, hogy ágyaikban reszketve a lepedőket átvizesítenék! Asszony tanácsára szorulnak kegyelmetek!! Mikor ilyen férfiembereket látok, igazat adok az én Istenemnek, hogy az ember földi harcaiba bele nem kíván szólani ... Én az ő helyében kegyelmetek látásától elszomorodván tán még pestist is bocsátanék a földre a nagy bajra ráadásnak! Anyámasszony katonái! A kegyelmetek elődeit vitte volt harcba a győzedelmes Bethlen Gábor?! Megfordul ő mostan sírjában, az ő csontjai zörögnek odakinn, nem a szélbántotta száraz ág! Könyörögnék legalább maguknak is a rabláncot kegyelmetek, akkor nem lenne már miért remegniük itt asszony szeme láttára! . .. Igaz hitű férfiak! Csak elnézem kegyelmeteket, s kedvem kerekedik felvenni a pápista vallást... Hosszú szünet után a szín előterében leül; nagyon csendesen, fáradtan, megtörtén: El is bocsáttatának a meghurcoltatottak, hosszú rabság után ... Nem kiszabadíttatának.csak eleresz- tetének . . . Miként a letaposott fűre a megtöretett, jámbor csikó szabadjára bocsájtatik . . . Én, gyenge asszony is egyes egyedül falaknak nem rohantam őérettek . . . Bocsássa meg a mindenható Isten a mi vétkeinket, a mi gyengeségünket, a mi gyávaságunkat. .. Igazolást nyertél énelőttem fenséges Isten: jobb hogy elfordítottad a te orcádat, jobb, hogy behunytad a te szemedet... Megérdemlettük... (nagyon sötéten) Én magam elvonulok az könyveim közé, azokban vagyon még példa, mi vérünk felforrósíthatja ... ha ez mi életünkből ki is szorult. (Feláll, megindul az íróasztal felé; hirtelen megfordul, kezeit magasba emeli, mintha eskü vagy átok kimondására készülne) Gyűlölködő szó senki embertársam ellen többé az én szájamat el nem hagyja: ha gyűlölködő, átkos szavam, midőn az én szeretteim császár rabláncán sínylődtek, császár füléig el nem ért, császár fülének dobhártyáját széjjel nem szaggatta, akkor minek az alapján, minek a nevében, mily jogon támadhatna ki gyengébb emberfiát... Lassan az íróasztalhoz megy, rátámaszkodik; hosszabb szünet után nyugodtab- ban; valahogy úgy, mint aki összeomlott házának megszemlélése után az új ház első kövét helyezi le: Kegyelmedtől én még azt kérem, hogy nagyobb városokat útba ejtvén ne sajnálja a fáradságot a könyvkereskedőkhöz is benézni . . . Jegyezze kegyelmed mely könyveket szeretném én kegyelmed által megvétetni, ha egyik könyvkereskedőnél sem talál rá egyikére-másikára, jegyeztesse fel, s az árust biztassa, hogy én azok után mindenképpen küldetek. ... Tehát: Szőnyi Istvántól Mártírok koronája, Pápai Páriz Ferenctől a Pax corporis, továbbá a Kősziklára épült ház című könyv, Tótfalusi Kis Miklósnak Mentsége, Czeglédi Istvántól Csatázó léleknek lelki diadalma meg Az ország romlása okairól, Telki Bányai Istvánnak Angliai puritanizmus című könyve, Balassa Bálintnak Verses könyvecskéje, Pósaházi Jánostól Igazság istápja, Nyéki Vörös Mátyásnak Csengettyű e világi haszontalanságok ellen című könyve, Miskolczi Ferenctől a Chirurgiai útitárs című orvosi könyv ... Ha kegyelmed tudós emberektől, más, újabb, megvételre érdemes könyvekről hall, azokat se késlekedjék megvenni . . . Orvos- ságos könyveknek is nézzen jól utánuk. Fáradozásait én majd nem kések meghálálni. Hosszabb szünet után nagyobb lendülettel: Méltóságos gróf Széki Teleki László uramnak, nékem kedves édes öcsémuramnak atyafiságos szeretettel. .. Ha kegyelmedet meg nem terhelném véle, nézessen utána az én számomra egy Kegelius nevű író Tizenkét elmélkedés című könyvének, úgyszintén az Igazságnak áldozattya című könyvnek, mely nyomattatott volt az 1737. esztendőben s dedicáltatott volt néhai boldog emlékezetű Ráday Pálné asszonyomnak. . . Igen megörvendeztetne engem öcsém uram, ha megszerezné számomra a Nemes ember, nemes asszony című könyvet, sokat hallottam felőle, felette igen szeretném elolvasni. Faludi Ferenc ültette magyarba angolból, úgy hallottam... Egyéb szép könyveket ha lehetne kegyelmetek felé kapni, gondoljon reám kegyelmed, mind az árát hamarosan megküldeni, mind pedig kegyelmetek fáradozását tőlem telhetőén atyafiságosan megszolgálni el nem mulasztom. Nézze el nekem kedves öcsémuram, hogy ily nagy kérésekkel zaklatom, mentségemre szolgáljon, hogy igen nehéz manapság jó könyvekhez jutni, ha egyhelyütt mind megkaphatná őket a reájuk szoruló ember, bizony kedves öcsémuramat nem zaklatnám.. . Közlöm továbbá kedves öcsémurammal, hogy a könyvek kiadásának szomorú állapotján elbúslakodván régi, már nehezen fellelhető jeles könyvek, úgyszintén újkeletű, környékünkbéliek tollából fogant arra érdemes munkák saját költségemen való kinyomatta- tását is eltervezgettem. Egy papírosmalmot az én hévízi jószágomon már fel is építtettem, működni ugyan még nem működik: nem találtam még hozzáértő mesterembereket. Kérném is rá öcsémuramat, nézne utána felvidéken, hol tudtommal már sok a papírosmalom, akadnának-e mesteremberek, kik 22
