Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1975 / 7-8. szám - DOKUMENTUM - Gergely Pál: Az elnöki székben

Aztán meglátom: éppen a nagy fekete autóba száll be, amelyen érkezett. Kéz nyúl még utána, kéz jelenik meg a kocsiablakban, és már csak a távolodó berregés köt össze vele.

— Hát itthagyott bennünket! Mint Szent Pál az oláhokat. Pedig elmondhatta volna, mi hogyan tetszett neki . . . állítólag holnap Kolozsvárott tart előadást.

Kálmán bácsi, a galántai „mester”, az Imre apja mondja ezt.

— Hát Kálmán bácsinak mi a véleménye Kodályról? —fordulok hozzá.

— Valamikor azt hittem, hogy én voltam vele udvariatlan. Pedig kár volt neki akkor elküldeném azt az énekeskönyvet. . . Eljött közénk és egész idő alatt könyvet olvasott! ... És egy kicsit túl demokratikus is . . .

Másnap kimentem újra az elmagányosodott Esterházy-parkba, a tegnapi ünnepség helyére. Ott ásított üresen a tegnap még ezer gyermekkel ékes emelvény. A kastély falán ott lógtak a piros-fehér- zöld drapériák.

GERGELY PÁL

AZ ELNÖKI SZÉKBEN

Mesterünkkel személyesen 1927 márciusában találkoztam zeneakadémiai tantermében, midőn az erdélyi barátaimmal együtt alapított HÍD folyóirat első számába kértem tőle cikket, amit ,,Mit akarok a régi székely dalokkal?” címmel adott át később. Folyóiratunkban közöltük először e hazában a rövidesen ismertté vált erdélyi írók műveit, arcképeit. (Tamási Áronét, Kós Károlyét, Nyírőét, Szentimreiét, Berde Máriáét, Síposét, Kacsóét.)

Májusban, az első ifjúsági gárdával Móricz Zsigmond 25 éves írói jubileumi előadásait rendeztük meg, melyen többek közt Kodály-kórusmú'vek is szerepeltek. Bohus E. vezényletével, a Wesselényi utcai kitűnő diák-énekkar előadásában. Ekkor újból szerencsés lehettem Kodály mestert küldöttségileg ünnepségünkre kísérni, Móricz Zsigmond páholyába.

Harmadízben lakásán kerestem föl (Andrássy u. 89.) a mai Kodály-köröndön, hogy cikket s kottát kérjek a szintén elsőnek megrendezett Ady-ünnepségre; amelynek közel ezertagú gárdája számára vaskos füzetet is nyomattam HÍD-nyom- dánkban „Ifjú szívekben élek” címmel. Ebben közöltük Kodály kéziratának (Székely keserves) fotóját és cikkét „Ma" gyár népzene” címmel, amely a kevéssé ismert tanulmányaiból való, s ezért közlése ma is indokolt.

*

A Tudományos Akadémiára 1928 tavaszán kerültem gyakornokként. Álmomban sem gondoltam még, hogy a két zeneóriásunk közelében fogok működni, ha csupán az akadémiai központi adminisztrációban is .. .

Az 1930-ban szervezett akadémiai Néptudományi Bizottság kültagjai gyanánt Gombócz Zoltán és Balogh főtitkár javaslatára meghívták Bartók és Kodály mellé Lajtha László, Vikár Béla és Soiymossy Sándor folkloristákat. Az igazgatóság külön munkatermet is felajánlott Bartókéknak az 1933-ban akadémiai üléseken kívánt nagy Népzenei Corpus kiadványsorozat előkészítésére, amit 1934-ben szemben a Halászbástyával — átadtak. E ,,patkós”-szobában van ma Pátzay Pál Bartók-portréja.

*

82