Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1975 / 7-8. szám - MŰHELY - Páskándi Géza: Modernség és hagyomány (II)

nunk a mienkben”. Ez azért különösen fontos mondat saját gondolatmenetünk szempontjából, mert igazolja: hagyományokra, ,,régiekre” hivatkozik De Viau is, csakhogy nem a ,.formálist”, hanem a lényegit emeli ki bennük: azt, hogy korunkhoz képest, korunkhoz mérten, ahhoz viszonyítva újat alkottak: más szóval — jelen van itt az örökös meghaladás-igény mint erkölcsi elkötelezettség a hagyomány iránt, a fejlődés, a változás és változtatás hangsúlyos gondolata. A „régiek” kifejezés mint holt idő-séma itt konkrét történelmi idővé, eleven viszonylagossá lesz: a „maguk korában”. A hideg, holt „abszolút” helyett — a dinamikus változó, az önmagát meghaladó — olykor „rakoncátlan” lét — szól innen felénk. Mennyivel mélyebb, mennyivel fontosabb ez, mint a Malherbe és Boileau-féle gyakorta rideg szabályokon, kádenciákon rágódó poétikai normák. A kartezianizmus „matematikus” szemléletének poétikában való testet öltése Boileau művében ettől függetlenül is persze komoly teljesítmény. Továbbá: a hideg ész bizonyos szerepét a műalkotásban tagadni nem lehet. (Emlékezzünk csak Poe híres elemzésére A hollóról, mely ha talán el is túlozza a józan matematika, a tudatosság szerepét, de ugyanakkor kiemeli a csak ösztönössel szemben a racionális tényező fontosságát. A nagy Descartes háta borsózott, valahányszor a „képzelet” szót csak meghallotta. A költészetet éppen csak tűrte, ha már azt kellett vallania: nem utasít el „egyetlen dolgot sem, melyet egy bölcselő megengedhet magának öntudata sérelme nélkül.” Mióta világ a világ: a gondolkodók mindig „kiátkoznak” valamit-valakit saját szellemvilágukból: kiűznek valamit-valakit a vélt édenből, kiutasítanak valamit- valakit a választott tudomány területéről, és száműznek valamit logikájukból, értékrendjükből. Legalább Pláton óta így van ez. Paradicsom, Ideális Állam, Utópiák mind-mind a kiűzetés helyei is egyben. Ugyanígy a poétikák is. Bioleau sem maradhat le: ő a regényt „átkozza ki” a művészetéből. Az viszont, hogy „poétikája” mindezek ellenére is „nagy vad” volt, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy később is — századunkig — közvetlen vagy közvetett formában — komoly elmék hadakoztak vele, illetve normativizmusával, a normativ önkénnyel. De la Motte a „hármas- egység” szabályából „csak” a hely- és időegységet tagadja, s még a cselekmény egységének is fölébe helyezi az „érdeklődés egységét”. Voltaire, amikor kijelenti, hogy „minden műfaj jó neki — kivéve az unalmasat”, tulajdonképpen a „regény kiátkozása” ellen is szól. Az olasz Buónafede szerint minden műfaji meghatározás annyit ér, annyi lehet, amennyi „mű és szerző” van. Angliában Home mondja: „az irodalmi művek egymáson alapulnak, épp mint a színek: s ha teljes színükben könnyű is különbséget tenni, oly nagy változatosságban és annyi különböző alakban lehet őket keverni, hogy lehetetlen megmondanunk, hol, hogy képződik az egyik, s hol kezdődik a másik”. Du Bos pedig századunkban — Rousseau-ék nyomán — már teljes vehemenciával helyezi „jogaiba” vissza a Descartes-tól megvetett képzeletet, az érzelmet, a kiváltott hatást előbbre helyezve a „szabályok szerintiségnél.” Tévedés lenne azt hinni, hogy itt csupán „műfajokról” stb. van szó, semmi többről. E kérdések mögött mindig világnézetek is meghúzódnak. Ha a „szabálytalan” regényt Boileau-ék „kiátkozzák” — ez csak látszólag „egyszerű” poétikai kérdés. Ne feledjük: a regény képessége az, hogy az életet nyersebben ábrázolja— részre szorítkozva és viszonylagosan is — inkább totalitásában (zilált sokféleségében is), kevésbé alávetve magát bizonyos öncsonkító szabályoknak. Márpedig ami szabálytalan — az kevésbé ellenőrizhető, kevésbé megmérhető. A Boileau-féle kör vezető esztétikája, ha maga diktálja a „játékszabályokat”, úgy a szeme előtt, ellenőrzése alatt zajlik le minden: egyetlen ringben. Ha viszont megengedi a szabálytalant — így önmaga számára áttekinthetetlenné, ellenőrizhetetlenné teszi a művészi szellem küzdelmi terét: (lemond az ellenőrzés jogáról. Az abszolutizmus szelleme) s azabszolult kontrollra be65