Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1975 / 4. szám - KRÓNIKA - Néprajzi tanulmánygyűjtemény: Cumania II.

NÉPRAJZI TANULMÁNY- GYŰJTEMÉN Y:CUMANIA II. Ez év elején hagyta el a Petőfi Nyomdát a CUMANIA több mint félezer oldalas újabb köte­te, amely a Bács-Kiskun megyei múzeumok köz­leményeként ezúttal néprajzi tárgyú tanulmá­nyokat publikál. A tanulmányoknak egy vagy két világnyelven közreadott fordítása is megtalálható a kötetben, megkönnyítendő ezzel a tudományág külhoni művelőinek a dolgát. Egyébként a CU­MANIA első gyűjteménye pár évvel ezelőtt jelent meg, s abban a megye régészeti eredményeit, tevékenységét ismertető közleményeknek adtak helyet. A mostani — kivitelében is illusztris — kötet kétségkívül széles horizontját tárja a szakértő olvasó elé Bács-Kiskun megye néprajzi sokfélesé­gének. Sólymos Ede, aki például a Bajai Türr István Múzeum Halászati Gyűjteményének típus­katalógusát ismerteti, témájával kapcsolatban maga is leszögezi: „Bár gyűjteményünk kevés tárgyból áll, s viszonylag szűk földrajzi körből származik, sokféleségével a magyarországi halász­módok majd mindegyikét képviseli.” Kultúr- históriai szempontból is érdeklődésre tarthat számot Herman Ottó és Kada Elek vitája a Kecs- kemét-környéki pásztorkodásról —, Balassa Iván szerzésében. A Szabó Kálmán hagyatékából elő­került kézirat a kecskeméti pásztorok nemzetisé­gi hovatartozását taglalja. Fehér Zoltán a bátyai szállások történetét, jellegzetességeit ismerteti. Mint írása végén megállapítja, ezek a település­bokrok egyre inkább elnéptelenednek, nem képe­sek a megújulásra, s így a korszerű falusi élet­forma megteremtésére sem. Égető Melinda a soltvadkerti szőlőművelés századfordulókori át­alakulásáról értekezik. A megye nemzetiségi sok­színűségére utal Báldy Bellosics Flóra tanulmánya a torbárói, a bácskai bunyevácok tarisznyájáról. Vorák József Kolompár Kálmánná kiskunhalas cigányasszony kézimunkáit ismerteti riportszerű elevenséggel, s gazdag, a történelem előtti idők emberének primitív művészetére emlékeztető illusztrációs anyaggal. Grynaeus Tamás a Bács- megyei gyógyító szokásokról és hiedelmekről, Pécsiné Ács Sarolta a Kalocsa-vidéki népi gyer­mekjátékokról nyújt tudományos igényű beszá­molót. Bárth János a Kalocsai Érseki Uradalom 1725 évi urbáriumának népesedéstörténeti tanul­ságait foglalja össze. A néhány éve elhunyt Mezősi Károly tanulmánya Kiskunfélegyháza település- történetét ésXVIII.századi társadalmát ismerteti. Dankó Imre azt vizsgálja, hogy az 1739—40-ben Kunszentmiklóson végigsöprő pestisjárvány mi­lyen nyomokat hagyott az ott élők emlékezeté­ben. Henkey Gyula ezúttal a lajosmizsei jászokat tette meg antropológiai vizsgálódása tárgyává Bálint Sándor azokat a Bács-megyei helységeket ismerteti, melyek lakosságának kialakulását a Szeged-környéki tanyavilágból való többszöri ki­rajzás is elősegítette. Kőhegyi Mihály Szabó Kál­mán, az 1963-ban elhunyt kecskeméti néprajz- tudós munkásságát méltatja, tárgyszerű alapos­sággal. Egy másik emlékezés — Vorák József tollából — a kiskunhalasi Nagy Czirok László életének küzdelmeit taglalja. Tartalmazza még a kötet a megye kéziratos néprajzi bibliográfiáját, melyet Nagy Varga Veronika állított össze. A gyűjtemény céljára, tartalmi summázatára Ortutay Gyula előszava utal. Egyebek között ezt írja: A „CUMANIA” most megjelenő kötete szép példája a gyűjtőmunkának, az elméleti feldolgo­zásnak, a szigorú leltárkészítésnek egyaránt. Őszintén kívánom, hogy a szerkesztői elvnek következetes érvényesítése ajándékozza meg a megyét további kötetekkel: meggyőződésem hogy e munkálatokból olyan szakszerű, tudomá­nyos igényű monográfia kötetei kerekedhetnek ki, amelyek Bács-megye történetét, gazdagságát, kultúráját, bonyolult etikai összetételét példa­mutatóan állítják az ország elé."

Next

/
Thumbnails
Contents