Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 2. szám - MŰHELY - Hencz Aurél: Adalék a korhoz, melyben a „Parasztok” született
HENCZ AURÉL ADALÉK A KORHOZ, MELYBEN A „PARASZTOK" SZÜLETETT' 1936 kora nyarán Sárközi György, a népi írók mozgalmának egyik vezetője, a Válasz szerkesztője és az Athenaeum irodalmi lektora kieszközölte kenyéradó kiadójától, hogy „Magyarország felfedezése” címen indítson szociográfiai sorozatot. Sárközi a kiadói felhatalmazás birtokában Magyarország térképét felosztotta tíz részre, s néhány hónapos tárgyalás után készen állt az ország tíz tája szociográfiai feldolgozásának terve, íme a tervezet: Féja Géza: Viharsarok. Az AIsó-Tiszavidék földje és népe. Erdei Ferenc: Futóhomok. A Duna-Tiszaköz földje és népe. Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság. A Mátra, Bükk, Cserhát földje és népe. Boldizsár Iván: A nyugati kapu. Nyugat-Dunántúl földje és népe.Illyés Gyula: Kastélyok és kalyibák. Kelet-Dunántúl földje és népe. Kodolányi János: Süllyedő világ. Dél-Dunántúl földje és népe. Németh László: Nagy- budapest. A főváros és környéke. Ortutay Gyula: Szolgák és szabadok. Hegyalja, Rétköz, Nyír földje és népe. Erdős Jenő: A láp világa. Szatmár és Bereg földje és népe. Kovács Imre: Tiszántúl. A középső Tisza-vidék földje és népe. A történeti hűség kedvéért soroltam fel a sorozat tervezett tételeit, már csak azért is, mert a most indult,.Erdei Ferenc összegyűjtött művei” című sorozat első kötetének, a,,Parasztokénak megjelenése alkalmából, sőt már a megjelenés előtt is téves közlések láttak napvilágot. A kiadó is, s egyes recenzorok is e munkával kapcsolatosan megemlítik, hogy ennek első kiadása 1938-ban a „Magyarország felfedezése” sorozatban jelent meg. A közlések tévesek. E sorozatban csak három kötet látott napvilágot, felsorolásunk első három tétele, Féja, Erdei és Szabó Zoltán munkája. A sorozat ugyanis a „Cifra nyomorúság” megjelenése után 1938-ban végleg megszakadt. Mint Sárközi és Erdei egykori barátja .utóbbinak olykor-olykor bibliográfus segítőtársa is részben e sorozattal, részben a „Parasztok” megjelenésével kapcsolatosan néhány, feljegyzésre talán érdemes megjegyzést teszek. A „Magyarország felfedezése” sorozat első kötetének, a „Viharsarokénak megjelenése alkalmából Sárközi György fogalmazásában a következő tájékoztató sorok láttak napvilágot: „Az Athenaeum felkérésére tíz kitűnő fiatal író és szociográfus vállalta a feladatot, hogy bejárja az országot, és tíz kötetben a magyarság életének s e súlyos élet nagy problémáinak hű képét tárja a művelt olvasók elé. E kötetekben meglepve döbbenünk rá, hogy országunkat és népünket, a magyar tájat és embert, a magyar múltat és elsősorban a leplezetlen magyar mát kevésbé ismerjük, mint Afrika sivatagjait, Ázsia hegyóriásait vagy Dél-Amerika őserdőit. A munka, amit tíz író vállalt, kalandos és hősi expedíció, s a munka eredménye egy közvetlen közelünkben élő ismeretlen világ: Magyarország felfedezése.” A nagy felkészültséggel megírt, adatok bőségével alátámasztott, szenvedélyes hangú szociográfia, a „Viharsarok” alig néhány hétig volt forgalomban, amikor is a vádtanács elkobozta. Nem sokkal az elkobzás után — de még az elkobzó határozat feloldása előtt — a magyar kommunisták illegális folyóirata, a Gondolat szerkesztőségi cikkben számol be a megdöbbentő ügyészi rendelkezésről: * * Erdei Ferenc összegyűjtött művei. 1. köt. Parasztok. Hasonmás kiadás. Budapest, 1973. Akadémiai Kiadó. VI, 235 I. 71
