Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 2. szám - MŰHELY - Nagy Miklós: A tudományos fantasztikum Jókai világában
gazdatiszt, azt hiszi, hidrogént lehel ki, ezért robbanástól tartva sohasem megy nyílt láng közelébe, esténként pedig Davy-lámpával világítja szobáit. Jókai aligha szánta ezt jelképesnek, az eszmélni kezdő Móricz mégis ilyennek érezte. Amit az alárendeli szegényember megdönthetetlen igazságnak vél önmagáról, az ura szemében nem egyét hóbortos képzelgésnél, amelyet gyakorlatias ötlettel kíván kigyógyítani. Ekkora hát a távolság a fenti és lenti világ között! Bizonyára önkényes magyarázat ez, a művészet síkján azonban félreérteni is csak azt szoktuk, amiben van elménket, szívünket indukáló erő. 4. Jókai nem maradt meg huzamosan sem a tudományos, sem a hagyományos fantasztikum területén, ami egészen természetes is. A hozzá hasonló átfogó szellemek sosem kötik le magukat pályájuk nagy részén egyetlen hangnemhez, műfaji formához. A JÖVŐ SZÁZAD REGÉNYE modelljéhez akkor folyamodott, amikor régebbi anekdo- tikus realizmussal kevert népmeséi irányát már kimerítette, s a regény új válfajaival kísérletezett. AZ ARANYEMBER meg az utópikus fikció csaknem egyszerre lát munkásságának e szakaszán napvilágot (1872. ill. 1872—73.), ám egyik műtípus sem állandósul, bár hatóelemeiben mindkettő tartósan továbbél. A sci-finek mindenesetre megvolt azaz előnye számára,hogy nem kötötte leahétköznapok szintjéhez,s nem is sodorta ellentétbe a kijózanuló, csodákat tagadó korszellemmel. Elvetett magvai szikes talajra hulltak, ám nem teljesen terméketlenre. A XX. század első évtizedére kialakult az a magyar tudományos fantasztikum, amelyen félreismerhetetlenül meglátszott írónk úttörésének hatása. Beszélhetnénk itt a politikus történetíró Baksics Gustáv BARNA ARTÚRjáról, s még inkább Buday Dezsőnek, Kecskemét vértanújának 1916-os utópisztikus kisregényéről, A SZENVEDŐ EMBER- ről. E tehetséges szociológus-jogász egyetlen irodalmi tárgyú dolgozatot hagyott maga után. Az pedig Jókairól, méghozzá majd egyharmadában a fantasztikus írásokról szólt. MAROSTORDAI ANNA (GRAFIKA)
