Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1974 / 1. szám - VALÓ VILÁG - Zám Tibor: Második otthonunk

ZÁM TIBOR MÁSODIK OTTHONUNK KÖZÉRZETI VIZSGÁLÓDÁS TANYAI KOLLÉGIUMOKBAN A Bács-Kiskun megyében összeírt 14 — 40 év közötti analfabéták 80 százaléka tanyai lakos. A tanköteles tanyai gyermekeknek — mind a legutóbbi időkig — csak egyharmada végezte el a Vili. osztályt. E két adatból is nyilvánvaló elmaradottság átöröklését csak akkor lehet meg­akadályozni, ha a tanyán élő családok gyermekeinek hátrányos helyzete meg­szűnik: ha a tanyai gyermek a városival, a falusival azonos feltételek közt tanul. A hátrányos helyzet nemcsak az „ingerszegény” környezetet jelenti, hanem az osztatlan vagy részben osztott, gyengén felszerelt egy-két (nem ritkán képesítés nélküli) nevelővel működő tanyai iskolákat is, amelyek nagy többségét lehetetlen volt szakrendszerűvé fejleszteni: ehhez tantermek, szaktanárok — és tanulók kel­lettek volna. A második lehetőség — a bejárás — a megye rossz közlekedési viszonyai miatt meg a várakozás, az utazás töredelmei miatt ugyancsak nem jelenthetett megoldást. Maradta harmadik lehetőség : a hétközi diákotthon (újabb nevén tanyai kollégium), amely minimális térítésért elszámolja, élelmezi, iskolába járatja a tanyai gyermeke­ket, megadja a művelődés, a szórakozás, a sportolás feltételeit. A „második otthon” e cél szolgálatában — a hátrányos helyzetet kiküszöbölendő — összehasonlíthatat­lanul korszerűbb, mint az első, az igazi. A jelenleg 18 községben 1200 tanulóval működő intézmény hálózatának a tervek szerint 1980-ig kell annyira kiépülnie, hogy átfogja a megye tanyás településeit; amikorra folyamatosan 2400 — 2500 tanyai gyermek életbe indulását készíti elő. Érdekes — némely vélekedés szerint visszatetsző —, hogy a tanyai kollégiumok építésére és kialakítására nincs központi pénzalap; a feladat első része helyi erőfor­rásokból, gyűjtésből, közadakozásból, vállalati, szövetkezeti hozzájárulásból — tár­sadalmi mozgalomként — valósul meg, nagyon eltérő színvonalon. A kollégium állami üggyé a fenntartás és üzemeltetés időszakában válik. Nem rosszhiszemű, de rosszalló vélekedés szerint a tanyai kollégium — végered­ményét illetően — a tanyaellenes politika eszköze, mert azzal, hogy kiszakítja környezetükből az utódokat, s elidegeníti őket, a tanya fölött húzza meg a lélek­harangot. Nem kevés igazság van ebben, amit a kollégiummozgalom önérzetes 45

Next

/
Thumbnails
Contents