Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 11. szám - Schalk Gyula: Üzérkedés a képzelettel (Jártak-e a Földön Dänikén csillagistenei?)
Ha elfogadnánk adänikeni megállapításokat, és komolyan hinnénk, hogy az általa leírtak vagy bemutatottak csak valamiféle kívülről érkezett segítséggel jöhettek létre, akkor el kellene fogadnunk azt a meglehetősen képtelennek tűnő feltevést, hogy a prehistorikus ember fejlettebb volt, mint a kései kőkorszak vagy a bronzkor embere. Vagy hogy a teljes elszigeteltség a földfelszín különböző pontjain élő népek között olyan mértékű lehetett térben és időben, hogy amíg egyik helyen a fejlett lények űrrepülését kiszolgáló megoldásokon törték a fejüket, a másik részén a Földnek ugyanakkor nagyjából még csak barbár népek éltek, vagy megalitikus korszak alakult ki. Danikén a művei és a filmje során is az általános „bizonyítékok” százait csak kérdés formájában veti oda, melyekre tájékozatlanságunkban csak egyetlen válaszunk lehet, az amit a kérdező mondani akar. így beszél egy olyan sumér térképről is, amely 10 000 éves. Részleteket emel ki szövegekből, és bizonyítékként tárja elénk, holott értelmezésével még a szakterület tudósai sincsenek minden esetben tisztában. DANIKÉN ÉS A BIBLIA A Biblia Däniken figyelmét sem kerülhette el. Nem csoda, hiszen a Biblia — különösen annak King James-féle verziója már eddig is alkalmas volt mindennek a bizonyítására a lapos Földtől egészen a fehér faj magasabbrendűségéig és már Däniken előtt is: az űrhajósok ittjártáig. Tulajdonképpen bibliai ihletésű Däniken „Istenek szekerei” fogalma is, ami a Biblia különböző tüzes szekereire utal. így Ezekiel próféta könyvének első fejezete a tüzes szekérrel, amely Däniken és a hozzá hasonló „modern Biblia-értelmezők” egyik leg- erőltetettebb tétele a dänikeni tanok igazolására. Az Ezekiel-könyv értelmezésének különben már önmagában is szép irodalma van. Olyan értelmezések, amelyek az eze- kieli látomásban idegen űrhajósok ittjártát vélik felismerni, már nálunk is megjelentek. Däniken alapállása ebben a kérdésben, hogy i.e. 600-ban űrhajó landolt a Földön. Däniken állít. JOSEF F. BLUMRICH, a NASA kutatója és csoportvezetője, aki könyvet írt erről a kérdésről, arra a megállapításra jut, hogy technikai és szövegelemzések alapján is hipotézis marad az ilyenfajta megállapítás, mert nagyfokú és áthidalhatatlan szövegértelmezési nehézségekkel kell megküzdeni. Az ezekieli látomás az Illés szekeréhez hasonló mitikus kép, egy ősi napistenmítosz maradványa a Bibliában. Az Ezekiel könyvében szereplő állatok a négy kerubimot jelképezik, melyek később a keresztény evangélisták szimbólumává váltak,és eredetüket összekapcsolták a csillagképekkel, amelyekben a napéjegyenlőségek és napfordulók bekövetkeztek, amikor a Tavaszpont a Bika (Taurus) csillagképben volt. Az a fajta szimbolikus leírás, amely Ezekiel könyvének elejét jellemzi, tipikus prófétai írás, ún. vizionális nyelvezetű szöveg. Däniken foglalkozik a két bűnös város, Szodoma és Gomora pusztulásával is. Szerinte atombombát robbantottak az ittjártak, vagy atommeghajtású rakétáik robbantak fel. Ők voltak az „angyalok” is, akik figyelmeztették a lakosságot a veszélyre! Bizonyított tény, hogy a Holt-tenger vidékén számos földrengés volt, és ma is nyugtalan vidéknek számít. Számos szurokforrásról is említést tesznek a feljegyzések. A dänikeni értelmezés itt is önkényes és valószínűtlen. Minden bizonnyal a gáz- és szurokégéssel kísért földrengés nyomait őrzi a Biblia. CLIFFORD WILSON A szekerek katasztrófája című kritikai művében részletesen foglalkozik Däniken ún. „elektromos frigyláda” elméletével, miszerint az Exodusban leírt frigyláda, melyben Mózes a kőtáblákat tárolta, elektromosan töltött berendezés lett volna, és kézihangszóróként üzemelt. Mindez merő fantázia, mint ahogy az is, hogy a bibliai leírás alapján bárki is elkészíthetne egy ilyen dänikeni képzeletben létező 92
