Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 11. szám - Goór Imre: Levelek Firenzéből
Itt aranyművesek előtt járok-kelek, akik csigaformákba bűvölik a ragyogó fémet. Nem szeretem a napot majmoló aranyat, s kacskaringóit még kevésbé. Inkább jöjjön a vas, mely egyenesebb, merevebb. Itt galériák előtt jártam el naponta, melyekben a tekintélyes mesterek egy-egy gesztusa „művé” növekedett. S nem láttam itt (hiszem, hogy így van!) az élenjáró mai olasz művészetet. Egyszerűségre, szemtől szemben szólásra, nyílt beszédre vágyom, amit ha otthon keresnék, megtalálnám a Balladák könyvében vagy a Háromszéki balladákban. Hiányoznak innen hazai könyveim. S így csak otthoni formákra, ritmusokra emlékezem. Jobb híján ezeket merítem meg, s forgatom itteni folyóban, személyes gondban. Florenz felett vagyon egy tüzes liliom erei szárai pihennek vállamon térjek a városba setét égre szálljak tolla alá bújjak csapongó madárnak város elnyel engem menny-ég kivet engem sorsom kosarából már meg nem menekszem florenzi liliom engemet ne kéress tüzes virágoddal csontomig megégess hogy lehessek hamu hogy lehessek felleg mit a tavaszi szél hazámba terelhet 66
